Hiány a munkaerőpiacon - Szlovákiában a 15-24 éves korosztály jó része nem dolgozik

Az OECD adatai alapján az ebbe a kategóriába tartozó összesen több mint 533 ezer embernek csak a 21,8 százaléka dolgozik.

Ez pedig azt is jelenti, hogy az államkasszához csupán nagyjából 116 ezer ember járul hozzá.

Az EU-n belül ennél rosszabbul már csak az olaszok (20,3 százalék) és a görögök (18,2 százalék) „teljesítenek.” Hogy lássuk a különbséget, ide kívánkozik Hollandia adata, ahol a 15-24 éves korosztály 77 százaléka dolgozik.

Az Adatok Pátosz Nélkül (Dáta bez pátosu) polgári társulás arra figyelmeztet, hogy ezt az arányt meg kell fordítanunk. De ez nem lesz könnyű, mert ezzel senki, sem a kormány, sem kormányfő nem foglalkozik.

Az ifjaknak fel kell tűrni az ingujjat és reggel munkába menni, az öregek már nem bírják, figyelmeztetnek az analitikusok.

A súlyos problémák ugyanis előbb kopogtathatnak az ablakon, mint azt gondolnánk. Szlovákiában régóta nincs betöltve nagyjából 80 ezer munkahely, amit csak tetéz, hogy idén, az év első kilenc hónapjában rekordszámú, 15 ezer ember ment korkedvezményes nyugdíjba. Ötven százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában. Az üresen maradt állásokat pedig nehéz vagy lehetetlen betölteni.

Túl sokáig tanulunk

Miért nem dolgoznak a fiatalok? Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa szerint a probléma a tanulmányi idő hosszában van. A 15-20 évesek zöme még tanul. A 20-24 éves korosztály 90 százalékának teljes középiskolai végzettsége van. Ez pedig sokkal több, mint amennyi Dániára, Németországra jellemző és valamivel több, mint Hollandiában, vázolta fel a Pravdának a szociológus.

Az Eurostat adatai szerint 2022-ben a hollandok 87,4 százalékának, a dánok 75,8  százalékának és a németek 70,6 százalékának volt ilyen középiskolai végzettsége.

Magyarán, a 90,7 százalékos teljesítményünkkel jóval az EU-s átlag fölött vagyunk. Az EU-s átlag a 20-24 éves korosztályban ugyanis 83,6  százalék.

Az EU-s átlaghoz képest azonban valamivel több fiatal munkanélküli van Szlovákiában, fejtette ki Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár (Slovenská sporiteľna) elemzője. A tagállamokban a 15-25 év közöttiek 14,5 százaléka nem dolgozik, Szlovákiában viszont  19,9  százalékuk. Az is magyarázat lehet a kedvezőtlen számokra, hogy nálunk a diákoknak nem olyan magas hányada dolgozik iskolai tanulmányai mellett, mint más országokban.

Érdekesség az is, hogy 2021-ben magasabb volt a továbbtanuló nők aránya, mint a férfiaké.  A 20-24 éves korosztályhoz tartozó nők 54 százaléka tanult, míg a férfiaknak csupán 45 százaléka. A statisztikákból kiderül az is, hogy több volt a dolgozó férfi, mint a nő.

Külön veszélyeztetett kategóriát képeznek Kusá szerint azok a fiatalok, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak. Ebben a korosztályban az EU-s átlag az év második negyedévében 9 százalékos volt.

Hozzátette: Hollandiában e tekintetben is alacsonyabb a szám, csupán 3,2 százalék. Míg nálunk nem egész 9 százalék. Svédországban és Izlandon a 20-24 évesek kevesebb mint 5 százaléka nem dolgozik. A legtöbb passzív fiatal Romániában, Litvániában és Bulgáriában van.

Hiányzik a motiváció

Az Adatok Pátosz Nélkül elemzői hangsúlyozzák, hogy a nem dolgozó fiatalok többet vonnak el az államkasszából, mint amennyivel hozzájárulnak, aminek rosszabb a gazdasági vetülete, mint Dániában vagy Hollandiában.

Nálunk a fiatalok munkájukkal, elvezetéseikkel és adóikkal sokkal kevesebbet fizetnek be az államkasszába. A szóban forgó korosztályhoz tartozók közül sokan még 20 éves koruk felett is családi pótlékot szednek, vagy szüleik jogosultak utánuk az adókedvezményre, ami a szülők adóját csökkenti.

Kusá viszont nem nevezné a források elszívásának azt, hogy nálunk sok fiatal tanul tovább. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy jobban érvényesüljenek a munkaerőpiacon.

Szerinte a forrásokat nem szívják el még a 25 év alatti munkanélküli fiatalok sem, hiszen Szlovákiában úgy van beállítva az anyagi szükséghelyzetben lévők támogatása, hogy a munkanélküli fiatalnak 25 éves koráig nem jár önálló segély, ha a szüleinél lakik.

Arra is rámutatott, hogy idén áprilistól jelentősen korlátozódik az aktivációs munkákból való jövedelemhez jutás  azokban a járásokban, ahol a legtöbb a munkanélküli fiatal. Szerinte a hiba abban van, hogy nem elérhetőek munkalehetőségek és a munka utáni költözés a fiatalok számára.

Nem mindegy az sem, hogy a vállalatok milyen munkatapasztalatokat várnak el azoktól fiataloktól, akiket alkalmazni szeretnének.

Ezen a téren változás állt be, a munkaadók egyre inkább elvárják a jelentkezőktől az iskolai tanulmányaik idején  szerzett munkatapasztalatokat is.

Ám az akut munkaerőhiány miatt a fiatalok nem elég motiváltak ahhoz, hogy már tanulmányaik idején dolgozzanak, hangsúlyozta Horňák a Szlovák Takarékpénztártól.

pravda.sk/ma7.sk