Hashtag Cédrusok – Ki vagyok én?

„Mostanában élményfestésnek is nevezik ezt a fajta tevékenységet, de a mi esetünkben ez egy kicsit többet kíván nyújtani. Kiindulunk egy gondolatból, és arra próbáljuk rávezetni a diákokat, hogy ne szavakban, hanem művészeti formákban, a képzőművészet nyelvén próbálják meg kifejezni az érzéseinket, gondolatainkat. Előbb beszélgetünk velük, majd ezeket a gondolatokat próbáljuk meg átültetni képzőművész segítségével” – világosít fel a foglalkozás lényegéről Kuklis Katalin.

A vizualitás nagyon erősen benne van az életünkben, ugyanakkor a képzőművészeti kifejezési forma elég messze áll az emberek nagy többségétől. A manapság leginkább megszokott képi világ inkább a fotókon keresztül tükrözi a valóságot, míg ez a fajta drámajátékos foglalkozás arra vezeti rá a résztvevőket, hogy kicsit absztraktabb formában gondolkodva, formákkal, színekkel fejezzék ki magukat, valamint az érzéseiket.

Az alkotók azt is elmondták, hogy Csontváry Kosztka Tivadar halálának 100. évfordulója vetette fel bennük az ötletet, hogy hogyan tudják az ő konkrét festői világát, illetve a képzőművészet világát közelebb vinni a diákokhoz.

A művész legismertebb műve, a Magányos cédrus a központi eleme ennek a foglalkozásnak, már csak azért is, mert sokan a művészettörténészek közül is önarcképként definiálják a Magányos cédrust, ezen elgondolás alapján próbálja meg a résztvevő „megfesteni” magát egy fa formájában. Ez a mű persze csak az elindítója a közös munkának, mert nem a kész mű reprodukálása a cél, hanem a műből kiindulva megfesteni magukat.

A foglalkozás két részre bontott, a drámapedagógiai részt Benes Tarr Csilla drámapedagógus, míg Kiss Márta képzőművész a foglalkozás művészeti részét vezette. A diákok egyre nyitottabban, egyre közvetlenebb módon beszéltek magukról, érzéseikről, majd ezeket az érzéseket két fázisban meg is festették. A készülő festmény háttere a résztvevők lelki világát fejezi ki színek segítségével, míg a rajta álló fa az egyén önképét. A délelőtt zárásaként mindenki elmondhatta, hogy érezte magát, mi tetszett neki a foglalkozásban, röviden összefoglalták a délelőtt történéseit.

A jó hangulatban eltöltött kora délelőtt után felszabadult, vidám srácok indultak vissza az iskolába, akik ezután remélhetőleg a kiállításokon már kissé szakértői szemmel tekintenek a kiállítási tárgyakra. Nemcsak nézni, hanem látni is fogják a műalkotásokat, és érezni is igyekeznek majd az alkotások hangulatát, mondanivalóját.

Aki pedig kíváncsi arra, mit alkottak a fiatal művészek, megtekintheti az alkotásokat az április 17-én, este 18.00 órakor tartott megnyitón, valamint az ezt követő két nap során a Kortárs Magyar Galériában.

Felvételeink a foglalkozáson készültek.