Tapasztalhatják a lakosok, hogy az önkormányzat tervszerűen haladva folyamatosan újítja fel az egyes utcákat, járdákat. Ugyanakkor úgy tűnhet, mintha a városvezetés nem tartaná fontosnak magát a belvárost megújítani. Természetesen ez nincs így, hiszen számunkra sem mindegy, milyen a Bartók Béla sétány. Amikor a rendszerváltást követően a sétálóutca megújult, az a kornak megfelelően korszerű és modern lett, és új városképet láthatott általa a dunaszerdahelyi lakos és az ideérkező is.
Tudjuk mi is, hogy ez a miliő mára kissé idejétmúlt, korszerűtlen lett, s a sétány mára nem biztosít megfelelő lehetőséget például a vállalkozóknak arra, hogy nem épített teraszokat, „kiülős vendéglátóhelyeket” alakítsanak ki. Erre a mostani, apró térkővel kialakított, sok helyütt már egyenetlen felület nem alkalmas. Ha megnézzük testvérvárosunkban, Győrben a Széchenyi teret, ott látjuk, mennyi lehetőség van kisebb teraszok létesítésére.
Valami hasonlóban gondolkodunk mi is. Magyarán egy olyan korszerű és egységes burkolattal látni el a sétányt, amely egy szintre hozza a teljes szakaszt, mellette megoldja az esővíz elvezetését, de számos más lehetőséget is biztosít a terület észszerűbb kihasználására.
Szeretnénk a teljes városközpontot ennek mentén felújítani. Indulva a Kék Duna melletti autóparkolótól, ahol jelenleg egy összefüggő aszfaltréteg van, amely a parkolásra megfelelő ugyan, azonban problémás az esővíz elvezetése, ráadásul a nyáron olyan mikroklímát, hőséget „eredményez”, ami lényegében kibírhatatlanná teszi a területet.
Ide is olyan korszerű megoldásokat keresünk, amely egyrészt számol az esővíz elvezetésével, ugyanakkor nem gátolja az ott lakók, az üzletekbe látogatók vagy a Szent György-templomba járó hívők parkolását, másfelől pedig nem csupán „zöld hatást” biztosít, hanem ténylegesen is segíti a mikroklíma élhetőbbé formálását.
A Vámbéry téren szükségesnek tartjuk tehát a nagyparkoló átalakítását, de az 1848/49-es emlékműnél körül is szeretnénk egy újfajta közösségi teret kialakítani – de nem csupán azért, mert itt is egyenetlen már a terep…
A Bartók Béla sétányon a járdát és a sétálóutat egy szintbe kívánjuk hozni, és olyan burkolattal ellátni, ami, ahogyan említettem, akár a kiülős teraszoknak is jobb lehetőséget biztosít majd.
Természetesen tudjuk, mindez sok előkészítést igényel, már csak azért is mert a területen vannak olyan parcellák, amelyek nem városi tulajdonúak, hanem magántulajdonban vagy állami tulajdonban vannak. Tehát szükséges megegyezni a telektulajdonosokkal, hiszen azt senki sem szeretné, hogy a belváros megújulása csak bizonyos területeket érintsen, s kimaradjon abból egy-egy szakasz. Fontosnak látom, hogy a belvárosi megújulását egységes tervként kezeljük, vagyis se a tervezéskor, se a kivitelezéskor ne legyen semmilyen akadálya a felújításnak.
Egy ilyen példát említek a sok közül: COOP Jednota előtti területet, amelynek tulajdonosa maga a fogyasztási szövetkezet, tehát velük is szükséges a megállapodás az egységes tereprendezés okán. Még egyszer, összegezve, a felújítás érintené ugyanis a templomtól egészen a járásbíróságig terjedő sétálószakasz egészét. A tervezés és a kivitelezés egyik szempontja tehát az, hogy modernebb, látványosabb, élhetőbb, ugyanakkor zöldebb legyen a Bartók Béla sétány teljes szakasza.
Itt még egyszer szeretném hangsúlyozni: nem az a célunk, hogy a sétány területén mindent lebetonozzunk, hanem az, hogy moderné és környzetbaráttá tegyük ott mindent. Természetes tehát, hogy cserélve, egységesítve lenne a teljes burkolat, ám a lehetőségekhez mérten növelni fogjuk ott a zöld területek nagyságát, olyan tervekkel akár, amely számol például a függőleges zöldfelületekkel.
Erre szerencsére számos, az európai nagyvárosokban is jellemző példa is akad, s mi azt szeretnénk, hogy olyan legyen a kialakítás, amely valójában gazdagítaná, bővítené, növelné a zöldterületek nagyságát. És valóban, lássuk be: ez az olyan forróságokban, amit a napokban is megélünk, mindannyiunk számára fontos!
A célunk tehát adott: modernizálni, életet lehelni a belvárosba, s egyben élénkíteni annak szolgáltatóipari, kereskedelmi, turisztikai és kulturális életét.
