Gazdag programkínálat az Esterházy-emlékévben

Február 9-én Alsóbodokon tanácskoztak Esterházy János tisztelői és számoltak be jövőbeli programjaikról. A találkozót az Élő Zoboralja Polgári Társulás, az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület, az Esterházy János Polgári Társulás és a Pázmaneum Társulás szervezte Molnár Imre és Hajtman Béla vezetésével.

Március havában, először Prágában kerül sor március 5-én a prágai Esterházy János Társulat az Emberi és Keresztény Értékekért magyar civil szervezet égisze alatt megemlékezésre a prágai motoli-temetőben 11 órakor. Március 12-én a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság tart hagyományos megemlékezést Budapesten a Szép utcai Esterházy-emléktáblánál 10 órától.

Június 10-én 12 órakor az olmützi székesegyházban szentmisét mutatnak be a mártírgróf lelki üdvéért, majd a mirovi rabtemetőben folytatódik a megemlékezés a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének szervezésében.

Az emlékévet meghirdető és elindító Pázmaneum Társulás is több programot szervez majd az emlékévben. Márciusban a dunaszerdahelyi dombormű megkoszorúzása mellett emlékkonferenciát is szeretnének szervezni a városban Esterházy János lelkisége címszó alatt. Ugyancsak tervben van egy Esterházy-zarándoklat meghirdetése június folyamán.

Az emlékév kiemelkedő rendezvénye lesz majd szeptember 17-én Alsóbodokon, ahol a már felszentelt Esterházy-keresztút mellett a domb tetején álló kápolna felszentelését tervezik a zoboraljai magyar szervezetek Paulisz Boldizsár vezetésével.

Február 4-én a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség Rimaszombatban leplezett le táblát a felvidéki magyar mártírpolitikusnak, míg február 9-én az Élő Zoboralja Polgári Társulás „Esterházy Jánosról a közép-európai dialógus jegyében“ című kötetet mutatta be a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán.

Karaffa Attila, a Pázmaneum Társulás ügyvezető elnöke portálunknak nyilazkozva kiemelte: „Cselekedjünk mindnyájan egyetértésben és szeretetben!” – mondta az az Esterházy János, akit mindkét diktatúra üldözött és bebörtönzött, majd pedig halálra ítélt. A „kegyelemből életfogytiglanit” kapott csehszlovákiai magyar politikus élete a mai napig sem kellőképpen ismert a szlovák történészek előtt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Esterházy János személyét a mai napig nem képesek különválasztani a fasiszta Tisótól és alattvalóitól. Sajnos Nyitrán és Alsóbodokon is hallhattunk a jelenlevő szlovák történésztől olyan kijelentéseket, amelyek megalapozatlanok voltak, és Molnár Imre, neves Esterházy-kutató később mindenre fényt derített. A tanácskozás résztvevői mindnyájan azon a véleményen voltak, hogy megfelelő tartalommal töltsék meg az emlékévet, különösen a fiatalok részére is. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy Esterházy János rehabilitációja az egyik legfontosabb cselekedet, amelyet csak közösen tudnak kérelmezni. Fontos tehát, hogy a mindvégig övéi között kitartó  Esterházyt a mai kor felvidéki magyarsága is befogadja a szívébe, és hasonlóan kitartson mellette. Ehhez azonban az is szükséges, hogy egy emberként sorakozzanak fel mellette a politikai élet képviselői, a civil- és egyházi szervezetek vezetői, tanárok és munkásemberek egyaránt. Esterházy János fontos lépéseiről szólt Duray Miklós is, amikor Dunaszerdahelyen felavattuk Lipcsey György alkotását, a mártírgróf arcképéről készült domborművet a Fő utcán. „A magyarok elszegényedésének megfékezésére és a magyar kisvállalkozók gazdasági érdekeinek óvására alapította 1941-ben a pozsonyi Takarékbankot, az azóta is egyetlen – persze már 1945-től nem létező – felvidéki magyar pénzintézetet. A magyarház program, amit a Magyar Házak mozgalom működtetett, pedig a hiányzó közösségi találkozóhelyek megteremtésére és a magyar egyesületi tevékenység támogatására született.” – mondta ünnepi beszédében a felvidéki magyar politikus. Láthatjuk, hogy Esterházy János személye példakép lehet politikusainknak, de mindannyiunknak is, kivétel nélkül. Életét és munkásságát szeretnénk megismertetni az emlékévben szélesebb körben, különösen azzal a korosztállyal, amely nem hallhatott Esterházy Jánosról."