A Sikabonyi esteknek, azaz a Sikabony Polgári Társulás és a Biró Márton Polgári Társulás közös szervezésű programsorozatának az a célja, hogy egyrészt a sikabonyi településrészhez, másrészt a városhoz, illetve a régióhoz való kötődést erősítse, felelevenítse az egykori hagyományokat, illetve olyan közvetlen alkalmakat teremtsen, ahol az idősebb, de a fiatalabb generációk is kötetlenül elbeszélgethetnek.
Ilyen alkalom lesz a keddi (február 11.), 17,30-kor kezdődő vetítéssel egybekötött könyvbemutató és beszélgetőest a sikabonyi közösségi házban, ahol Nagy Attila helytörténész mutatja be Dunaszerdahely város fotókrónikáját, a Fénnyel írva címmel megjelent színes, képes albumot.
Az egyedi szempontú, összefoglaló, nagy képes album 1865/70-től kezdődően több száz (mindösszesen 890) szemet gyönyörködtető „fénnyel írt” csodán, vagyis fényképeken keresztül mutatja meg Dunaszerdahely egykori mindennapjait, épületeit, vallási, kulturális, gazdasági életét, illetve sporttörténetét és természetesen lakóit, azok életét.
A városban készült felvételek segítségével nem csak a politikatörténet egyes momentumaival, a városkép már jól ismert felvételeivel találkozunk, hanem családtörténeti érdekességekkel, személyes portrékkal, életképekkel is – a mindennapok múltba tűnt pillanataival.
Emellett eddig olyan még nem publikált képek is közlésére kerültek, amelyeket az ezzel foglalkozó Csaplár Benedek Adattár gyűjtött, s gyűjt össze.
A rendhagyó és reprezentatív fotótörténeti albumba összeválogatott képek magyarázó szövegekkel ellátva kerülnek az olvasók elé.
„Ha a kedves olvasó végiglapozza ezt a könyvet, többszáz régi, különleges, sok esetben egyedi vagy még talán nem is látott dunaszerdahelyi felvételt talál a lapok között. Ennek a »fénnyel írt« kötetnek ugyanis az az elsődleges célja, hogy megőrizze és »átmentse« (még digitális korunkban is) azokat a felvételeket, amelyek 1865/70 óta Dunaszerdahelyen készültek, s amelyek lehetséges, hogy másutt, más formában nem jeletek, nem jelenhettek volna meg. Mondjuk így, elvesztek vagy elkallódtak volna, legalábbis egy részük bizonyosan. Sok családi album, kis »archívum« nyílt meg – azokból is őriznek fotókat ennek a kötetnek a lapjai. Ráadásul sok lehet már nincs is ma meg. Volt aztán olyan album is, amit a szemétdombról sikerült kimenteni, de olyan is akad, amelyben a ránk mosolygó családok leszármazottjai sem élnek már” – írja a mindösszesen 890 fotográfiát felvonultató album-kötetében a szerző.
„Óriási adósság ezért is ez a fotókrónika”, teszi hozzá Nagy Attila, ugyanis a kötet fotóválogatása „az eddig Dunaszerdahelyről összegyűlt, összegyűjtött, s mára már több ezernyire duzzadt felvételek tömkelegének” szép áttekintését, „a múltnak egy-egy szeletét” tárják az olvasó és néző elé – hiszen fotótörténetről beszélünk.
A helytörténész szerint ez a kiadvány az, amely „most kinyitja azt a »fénnyel írt« történelmi kincsesládát, amiben szerencsénkre ott lapul (akár kézzel foghatóan, akár digitálisan) több ezernyi fotódokumentum az egykori és a mai Dunaszerdahelyről, és természetesen a dunaszerdahelyi emberekről.”
A kötet a következő korszakokat érinti:
- A boldog békeidők 1865/70–1914
- A nagy háborútól Trianonig 1914–1920
- Az első Csehszlovák köztársaságban 1919–1938
- Dunaszerdahely hazatért – Újra magyar idők 1938–1945
- Világégés után 1945–1960
- Az elemésztett város – Szocreál idők 1960–1985
Az esten a kiadvány kedvezménnyel megvásárolható.
(Nagy Attila: Fénnyel írva – Dunaszerdahely város fotókrónikája. Keménytáblás, A4-es formátum, 254 oldal, minőségi krétapapíron)
(dszi)
