Érzelmi intelligencia és generációs kérdések a májusi-júniusi Katedrában

A lapindító vezércikkben Pintes Gábor azon elmélkedik, hogy az emberi elme és az emberi szándék határtalan, az intelligenciák bűvöletében élünk.

A Bezzeg a mai fiatalok! szólamot idézi fel és magyarázza Récsei Noémi interjúja, melyben Horváth Dávid digitálisgeneráció-szakértő fejti ki a generációk együttélésének sajátosságait.

Az érzelmi intelligencia témakörét több hazai és magyarországi szakértő tárja fel.

Nagy Mészáros Krisztina általános rálátást kínál a témára: összefoglalja az érzelmi intelligencia jellemzőit, fejlesztési lehetőségeit, és mindezt az iskolai környezetre vetíti rá.

Szenczi Árpád és Hecker-Réz Róbert az ÉRHŐ EQ-teszt részleteit mutatják be, az emberi érzelmeket erőforrásokként értelmezik, és a szeretetet, félelmet és gyűlölelet mint bázisérzelmet írják le.

Pap Ferenc és Fehér Ágota a kitartás fontosságáról, támaszjellegéről és funkciójáról értekezik.

Kacz Klára a tanári kiégés okait, lefolyását, megelőzési lehetőségeit foglalja össze írásában.

Kéri Júlia az érzelmi intelligencia iskolai környezetbeli fejleszthetőségére mutatja be a YALE Egyetemen fejlesztett RULER-módszer elméletét, Szabó Adrienn pedig gyakorlati példákat sorakoztat a módszer alkalmazására.

Molnár Balázs a művészi látásmód intelligenciáját ismerteti és elemzi. Kovács Patrícia a meseterápia alapjait foglalja össze és felhívja a figyelmet a módszer gyakorlati alkalmazásának lehetőségeire.

Elsősorban az óvópedagógia iránt érdeklődők számára lehet tanulságos és hasznos Kubinger-Pillmann Judit tanulmánya, amely a digitális történetmesélés módszerét mutatja be, valamint Szarka Bernadett módszertani szakcikke, amely a papírszínházas interaktív mesélésre kínál jógyakorlatokat.

Szendi Tünde a Tandem Életmesék oralhistory-projektjét részletezi az olvasóknak, melyben hazai, a 20. század történelmi-kulturális viszontagságait tükröző élettörténet-elbeszéléseket gyűjtöttek.

Juhász Valéria folytatja a korábban megkezdett tanulmánysorozatát, ezúttal a matematikai szöveges feladatok és a szövegértés összefüggéseit elemzi.

Tóth Viktor az önértékelés egy kreatív módszerét mutatja be szakírásában.

Az iskolai zaklatás témáját járja körül Belkovics Judit, iskolapszichológus.

Csicsay Alajos folytatja a sivatagok élővilágáról korábban megkezdett gondolatait, valamint a magyar pedagógiatörténetből Nagy Lászlóról, a gyermektanulmányozás magyar úttörőjéről ír. Dancsa Dániel a 3D-modellek edukációs hasznosíthatóságáról értekezik a tanulmányában.

A májusi-júniusi lapszám betekintést kínál a felvidéki iskolaéletbe és civil szervezeti tevékenységekbe is: olvashatunk a Selye János Gimnázium diákjainak és tanárainak eredményeiről, valamint egy dunaszerdahelyi diáktrió amerikai kisfilmfesztiválon elért sikeréről.

A Katedra Polgári Társulás versenycsaládja, a Katedra-versenyek közül a tavasz folyamán már lezajlott a Vámbéry Ármin Földrajzverseny és a Katedra Matematikaverseny, melyekről a két rovatvezető, Tóth Tibor és Horváth Géza tudósít.

A felvidéki iskolák közül ezúttal a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium mutatkozik be.

A digitális folyóirat megjelenését a Kisebbségi Kulturális Alap és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A XXXII. évfolyam 9–10. száma ingyenesen elérhető a folyóirat honlapján.

katedra.sk