Több millió új munkahely a ma még nem létező pozíciókban
Algoritmusok, appok és robotok tesznek tönkre több millió munkahelyet világszerte – ez a dolgozó emberek legnagyobb félelme a negyedik ipari forradalommal kapcsolatban. Az egyenlet másik oldalán azonban ott van több millió új munkahely is, ma még nem létező pozíciókban, és végső soron a dolgozó emberek helyzete még javulhat is.
Nem is a költség a legfontosabb tényező, hanem az idő, és a magasabb minőség
Egyre összetettebb dolgokat kérnek az ügyfelek, mindent az általuk megadott párórányi idősávban kell leszállítani, és mindezt úgy, hogy a raktárban több tízezer különböző árucikk van. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően, mint például az SAP logisztikai rendszerének a bevezetése, amely az okosszemüveggel való munka alapja – felgyorsult az ügyintézés, naponta ezerháromszáz fajta termék megy át a dolgozók kezei közt, és 8500 csomagot indítanak útjára – nyilatkozta Klaus Kratz, a Bechtle német cég logisztikai igazgatója.
A kereslet növekszik, és már jobban képzett, nagyobb informatikai tudással rendelkező embereket keresnek, hiszen cégnek már nem abban van az előny, hogy valaki tudja, mit melyik polcon kell keresni. „Ha a rendszer elromlik, amire még nem volt példa, manuális üzemmódra kellene átállni. Ebben az esetben, ugyanannyi idő alatt, a napi mennyiség 30 százalékát tudnánk feldolgozni" – mondta Kratz.
Mindent hálózatba kötnek
A németek által elindított ipari digitalizáció lényege, hogy a teljes gazdaságot egyetlen informatikai hálózatba kötik be. A negyedik ipari forradalom újításait sokan összekeverik az automatizálással, pedig az ipar 4.0 ennél jóval többről szól, a digitális átalakulás teljes mélységében átjárja az ipart. Ez egy teljesen integrált rendszer, amely a tervezőasztaltól a gyártósoron át a vevőkig végig követi a termékek életét.
Óránként egymillió új eszköz csatlakozik az internetre, ezáltal megszűnik a határ a fizikai és a virtuális világ között – fogalmazott Bernd Leukert, az SAP innovációért és termékekért felelős igazgatósági tagja. A netre csatlakozó új eszközök igen egy része a termékekbe, egy része pedig ipari gépekbe kerül. Ez teszi lehetővé, hogy valós időben tudják irányítani a gyártás teljes folyamatát, és termék teljes életciklusáról keletkezzenek hasznos adatok. Nemcsak az üzemen belül működik az integráció, hanem azon kívül is, a készterméket összeszerelő üzemtől az utolsó alkatrész-beszállítóig.
.
Az ipar 4.0-ban a termékekbe beépített szenzorok adatokat küldenek a gyártó szolgáltatóközpontjába, és ennek köszönhetően már a meghibásodás előtt tudni lehet, hogy érdemes lenne beütemezni egy karbantartást. Ha úgy állítják be a rendszert, akkor automatikusan be is jegyezhet egy időpontot a szerelő naptárában.
A gyártók gyakorlatilag operátorokká válnak
A gyártók gyakorlatilag operátorokká válnak, és a megszűnő kétkezi munkahelyek nyomán szolgáltatói állások jönnek létre. Hogy a szenzorok leolvasása és a távfelügyelet jól működjön, ahhoz a modern, 5G-s mobilhálózatok is jól jönnek majd. Az új generációs, nagyobb kapacitású hálózatokon sok százezer szenzort tudnak leolvasni, és arra is jó az 5G, hogy nagyon gyors válaszidőt garantáljanak.
A hangnál még belefér, hogy 30 ezredmásodperc legyen a hálózat válaszideje, de amikor egy távoli robotot kell irányítani, legfeljebb 1 ezredmásodperc lehet az eltérés – emlegetik gyakran az Ericsson szakértői.
Amikor a gyár még nem is létezik
Az ipar 4.0-s feladatok ellátására olyan futurisztikus megoldások születtek, hogy teljes gyárakat lehet virtuálisan felépíteni egy jövőbeni termékhez, ami szintén még csak a tervezőasztalon létezik. A Siemens szoftvere meg tudja határozni, hogy egy adott alkatrész legyártásához milyen gyártóeszköz szükséges, és szimulálni lehet, hogy a majdani munkások milyen pózban állnak majd a futószalagnál.
Az okosgyárakban nem lesz szükség próbagyártásra, és 80 százalékkal gyorsabban tudják átállítani a gépsorokat, ha más termék gyártását kell elkezdeni. A Siemens jó ipar 4.0-s példaként említette a Volkswagen pozsonyi gyárát, ahol két nagy gyártósor van, és többféle márka (Porsche, VW, Audi) készülő autói keresztezik egymást, még sincs ebből galiba.
Vannak olyan alkatrészek is, amelyeknek a gyártását ki lehet vinni az üzemekből. Főleg a gyakrabban cserélendő pótalkatrészek esetében lesz hasznos, ha azokat 3D nyomtatókkal gyártják. A vevők közelében elhelyezett printereket integrálják az ipar 4.0-s hálózatba, és csak le kell tölteni rájuk a tervrajzokat, hogy legyártsák a keresett terméket. A helyben történő gyártással rengeteg pénz megspórolható, mert rugalmasabban, igényre készülnek az alkatrészek, és nem kell belőlük raktárkészletet felhalmozni.
Kicsik és óriások
Az eredetileg németek által kitalált ipar 4.0-t az Európai Unió is felkarolta, hogy ezzel növeljék a GPD-n belül az ipari termelés arányát. A fejlett országok ezzel akarnak versenyben maradni az alacsony munkabérrel csábító távol-keleti országokkal szemben.
A digitalizációval a drága nyugati régiókban lévő gyárak is hatékonyan tudnak működni, többet lehet megtartani belőlük, és abból is komoly bevételi forrása lehet Európának, hogy eladja az ipar 4.0-s szoftvereit, szolgáltatásait. Már az Egyesült Államok, Japán és Kínai is erősen érdeklődik az ipar 4.0 iránt.
Segíteni kell a kis- és közepes vállalatokat, hogy csatlakozni tudjanak a rendszerhez
Segíteni kell a kis- és közepes vállalatokat, hogy csatlakozni tudjanak a rendszerhez– mondta Volkmar Denner, a Bosch vezérigazgatója, amikor bejelentette, hogy a Production Performance Manager nevű terméküket nyílt szabvánnyá teszik, hogy bárki hozzáférjen. A szenzorokat kezelő PPM valós időben jeleníti meg a termelési adatokat, és önállóan kezdeményez karbantartási folyamatokat. A Bosch vezére azt mondta, a homburgi üzemükben egy érett termék gyártásában 25 százalékkal növelni tudták a termelékenységet, ami óriási előrelépésnek számít.
Ezek a fejlesztések viszonylag gyorsan megjelentek a német cégek hazai létesítményeiben, és ezen keresztül a szlovák és magyar beszállítóknál. A Bosch elsőként az elektromos kéziszerszámokat gyártó miskolci üzemében vezette be az ipar 4.0-s gyártást. Ennek köszönhetően különböző kéziszerszámokat tudnak egyidejűleg legyártani, akár kisebb darabszámban is, méghozzá hatékonyan, költségtakarékosan és rugalmasan. A vállalat így gyorsan reagál az online kereskedelem folyamatosan változó rendelési mennyiségeire.
A kicsik kényszerből fejlesztenek
A nagyok saját indíttatásból, egyedi szempontjaik szerint ismerik fel a termelés optimalizációjához vezető ipar 4.0-s lehetőséget, a kis-közepes cégek azonban inkább a versenyhelyzet miatt kényszerülnek közelíteni a témához.
Közép-Európában az ipar nagy súlya miatt hatalmas potenciál van az ipar 4.0-ban. Az itteni ipar felpörgetéséhez az a legfontosabb, hogy az állami és uniós források kihasználásával minden szereplő megmozduljon a digitalizáció irányába. Amikor az ipar 4.0 vívmányai már a szuperolcsó munkaerővel működő ázsiai gyártóknál is megjelennek, a verseny kíméletlenné fog válni.
Forrás: gazdaság.sk/Index.hu
