A tárlatnyitót Bertók István zongoraművész és Kotiers András szaxofonművész előadása indította, majd a megnyitó háziasszonya, Tilajčík Edit köszöntötte a vendégeket, köztük Bárdos Gyulát, a Csemadok országos elnökét, Keviczky Krisztiánt, Pozsonypüspöki alpolgármesterét, Nagy Ivánt, a Csallóközi Múzeum igazgatóját, a kiállítás kurátorait: Szabó Kingát, Nagy József lányát, Klaučová Nagy Gabriellát, a művész unokáját, Klaučová Máriát. Külön kiemelte a Szövetség a Közös Célokért társulást, és annak ügyvezető igazgatóját, Hideghéty Andreát, mivel a tárlat a társulás közreműködésével valósulhatott meg. A szervezők nevében hálásan megköszönte a támogatást.
Szabó Kinga a kiállítás egyik kurátora köszöntője elején kiemelte, egy gazdag életmű szólította a művészetszerető közönséget baráti és emlékező találkozásra, Nagy József születése 97., halálának 10. évfordulója alkalmából. A kiállítás címében rejlő „fa“ fontosságát hangsúlyozva elmondta, olyan növény, amelyhez legendák fűződnek – gondoljunk csak az életfára, az égig érő fára –, ugyanakkor Nagy József számára ez a szimbolikus jelentések mellett az alkotó munka alapanyaga is volt.
A „családfa“ esetében pedig „nemcsak a családi szálak összefűződéseire kell gondolnunk, hanem Nagy József esetében fokozottan e gyönyörű, gazdag vidék, Kukkónia lakóinak összességére, akiket összeköt a táj és a benne gyökerező hagyományok” - emelte ki Szabó Kinga.
Mint mondta, a művész egész életében küldetéstudattal végezte a művészi alkotómunkát; központi célja volt a művészi közléssel a lehető legszélesebb közönség megszólítása, a művészetet egész életében, mint szolgálatot fogta föl.
A grafika nagymestere a hazai magyar sajtó és a tankönyvek mellett a Madách Kiadó számára készített illusztrációkat. Ugyanakkor, a totalizmus idején, hívő keresztényként nemcsak a Reményt illusztrálta, hanem más, vallási témájú könyveket is. Műveiben az „égi”, azaz a vallásos témakör mellett ott volt a „földi”, vagyis a Csallóköz múltja és jelene, s ezen belül a magyarság sorsa. Ezen gondolatok után a művészettörténész a Csallóközi Múzeumban megtekinthető tárlattal kapcsolatban elmondta, néhány témakörbe csoportosították a gazdag művészi hagyatékból válogatott alkotásokat: részben a jellegzetes csallóközi népi élet, részben a történelmi események áttételes tükröződése, illetve a helyi táj ihlette legendák köré csoportosulnak a kiállítótérben látható művek.
Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója rövid beszédében elmondta, személyesen ugyan nem ismerte a művészt, de az alkotásait igen, hiszen fiatal korában gyakran találkozott Nagy József alkotásaival a tankönyvekben. Már akkor is csodálta a műveket, de most, a tárlatot látva egy különleges kötődést észlelt. „A Csallóközi Múzeumnak van egy »brand«-je, az pedig Tündér Ilona, és az ő története, amely jelen kiállításon képileg is megjelenik” – mondta el örömmel a múzeum igazgatója.
„Nagy József amellett, hogy festőművész volt, ismerte azokat a szálakat, ami ezt a népet kötötte a tájhoz, a múlthoz“ - emelte ki Nagy Iván.
A képzőművész lánya, Klaučová Nagy Gabriella nagyon megköszönte a látogatóknak az érdeklődést, mindemellett édesanyja üdvözletét is átadta. Rövid beszédében szlovákul, majd magyarul is megköszönte édesanyja türelmét, hozzáállását, amivel lehetővé tette férjének, hogy ezeket a műveket elkészíthette, hogy ennyi gyönyörű képet tudott alkotni.
A bensőséges hangulatú tárlatnyitót Bertók István zongoraművész és Kotiers András szaxofonművész különleges hangulatú, hatalmas tapsot érdemlő és megkapó előadása zárta.
Nagy József: „CsaládFÁK - RodoSTROMY” - kiállítása december 9-ig tekinthető meg a Csallóközi Múzeum kiállítótermében.
A megnyitón készült további felvételeinket Képgalériánkban tekinthetik meg.
Szöveg és kép: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Megszállt múlt, megszállt hétköznapok – kommunista hálózatok Magyarországon és Csehszlovákiában
Itt az MCC új előadása: spiclik, besúgók és társutasok...
