Aranyba öltözött opusok

A 2016-os Arany Opus irodalmi-alkotói verseny háromtagú zsűrije (Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, Grendel Lajos Kossuth-díjas író és Keserű József irodalomtörténész) nehéz helyzetben volt, ugyanis azonos véleményen voltak azzal kapcsolatban, hogy prózát és verset nehezen lehet ugyanazon kritériumok szerint megítélni, így a jövőben szükséges külön díjazni az egyik, s külön a másik műnemet.

„Az idei Arany Opusról végre el lehet mondani, hogy a színvonala meghaladta az előzőekét, s hogy »opusai«, ha nem is aranyból, de már nemesebb fémből készültek, mint a pályázatunk korábbi sokéves átlaga, s ezúttal nem a színvonaltalanságukról, hanem a bennük foglalt esztétikai minőségekről lehetett vitatkozni” – hangsúlyozta Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő a bírálóbizottság tagja.

Azt is elmondta, hogy először fordult elő, hogy a beküldött kéziratoknak tulajdonképpen több mint negyede lehetett volna díjazott, majd így folytatta: „Ezekről a pályamunkákról általában azt kell elmondanunk, hogy tanúságuk szerint mintha valamiféle »szlovákiai magyar« irodalmi profizmus volna kialakulóban, s ez alatt azt értem, hogy mindegyiken érezni a megbízható irodalmi műveltséget, olvasottságot, nyelvi-poetikai biztonságot, de valami enyhén másodlagossá, »szlovákiai magyarrá« teszi őket: szinte valamennyinek meg lehetne találni az előzményeit a klasszikus vagy jelenkori magyar és világirodalomban, amely persze egy bizonyos pontig felfogható akár intertextualizmusnak, korábbi szövegek »felülírásának« is, de ilyenkor nagyon vigyázni kell az arányra s az idegen hatások feldolgozásának módjára, mert az »intertextualizmus« mint módszer nagyon könnyen az epigonizmus vádjával találhatja szemben magát.

A líra műnemében első lett „Le Ngoc Dung »Jade«” jeligés pályázó, az epika műnemében pedig az „ujjgyak” jeligés pályázó. Mivel név nélkül, jeligével küldik be alkotásaikat a szerzők, csak a döntés után, a jeligék feloldásával tudható meg a nyertes kiléte.

Németh Zoltán József Attila-díjas költő az elismerést a Variációk klasszikusokra c. versciklusával, Csillag Lajos pedig a Kilégzés után halk zörej c. prózájával érdemelte ki. A nyertes alkotásokat a közönség meghallgathatta Szabó Viktor, a Komáromi Jókai Színház színművészének előadásában, Bertók István zongoraművész pedig improvizációjával nyűgözte le a közönséget a Vermes-villában. A díjazottak az ünnepségen többek között átvehették Gyenes Gábor grafikusművész egy-egy alkotását.

Nagy Erika