A klímaváltozásról ma már nehéz úgy beszélni, mint valamiről, ami majd egyszer, a távoli jövőben okoz gondot. Csallóközben is egyre kézzelfoghatóbbak a változások: hosszabb hőhullámok, szárazabb időszakok, vízhiány, kiszáradó növényzet és egyre sérülékenyebb zöldterületek jelzik, hogy alkalmazkodni kell az új helyzethez.
Erről szólt pénteken a dunaszerdahelyi Thermalparkban megtartott konferencia, ahol a térség klímaváltozással kapcsolatos kihívásai mellett több projektet, köztük egy szlovákiai és egy csehországit is bemutattak.
A rendezvény eredeti elképzelése elsősorban a fenntartható turizmushoz és a táj jobb kihasználásához kapcsolódott. Tóth László bevezetőjében azonban arra is kitért, hogy az aktuális helyzet részben átírta az eredeti terveket. Az utóbbi időszak hősége, a vízhiány és a táj kiszáradása miatt ugyanis egyre sürgetőbbé vált annak kérdése, hogyan lehet a rendelkezésre álló vizet jobban megtartani és hasznosítani.
A konferencia résztvevőit Jozef Viskupič, a Nagyszombati Megyei Önkormányzat elnöke és Berényi József, a megye alelnöke is köszöntötte.
Viskupič arról beszélt, hogy a környezetvédelemmel kapcsolatos döntések egy részét érdemes lenne közelebb vinni a régiókhoz, hiszen helyben sokkal pontosabban láthatók a problémák és a szükséges beavatkozások. Kiemelte a Csallóköz felszín alatti vízkészletének védelmét, valamint azt is, hogy a megye saját beruházásainál egyre fontosabb szerepet kapnak a környezetvédelmi szempontok.
Példaként említette a már tizenöt éve meghirdetett Év ökológiai tette programot, amely helyi közösségek környezetvédelmi kezdeményezéseit ösztönzi. Balonyban például a megye támogatásával újították meg a helyi tó környezetét, a kezdeményezés pedig később elismerést is kapott.
Viskupič arra is rámutatott, hogy a régió országos szempontból stratégiai jelentőségű. A bősi vízerőmű és a jászlóapátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) atomerőmű jelentős szerepet játszik Szlovákia energiabiztonságában, miközben a térség fejlesztése szerinte nem mindig tükrözi ezt a jelentőséget.
Úgy véli, a régiónak közös, számszerűsített fejlesztési tervvel kellene a kormány elé állnia. Ennek része lehetne a vízgazdálkodás javítása, a táj kiszáradásának megakadályozása, a zöld beruházások támogatása, valamint az utak, az egészségügy és az oktatási infrastruktúra fejlesztése is.
Berényi József a Dunavit Polgári Társulás munkáját emelte ki. Mint elmondta, 2020 óta követi a szervezet tevékenységét, amely Somorja környékéről indulva mára a Dunaszerdahelyi járás további részein is egyre aktívabb.
Különösen fontosnak nevezte, hogy a fiatalokat is bevonják a környezetvédelembe. Nemcsak beszélnek nekik a problémákról, hanem gyakorlati programokat is szerveznek számukra, például Duna-tisztítást vagy más természetvédelmi akciókat.
Nagyszombat megye vezetőinek felszólalása után a Dunavit Polgári Társulás és cseh partnere, a MAS Brána Vysočiny megvalósításában, az Interreg VA SK-CZ Program támogatásával megvalósult programokat mutatták be.
A szlovákiai projekt egyik leglátványosabb eredménye egy mintegy 40 kilométer hosszú, tíz megállóból álló interaktív útvonal a Csallóközben.
Az útvonal különlegessége éppen az, hogy nem hegyvidéki, látványos tájon vezet, hanem nagyrészt mezőgazdasági területek mellett. A célja ezzel az, hogy megmutassa: a síkvidéki táj is számos olyan természeti és kulturális értéket rejt, amely mellett hajlamosak vagyunk nap mint nap egyszerűen elmenni.
A túra több pontján QR-kódos táblák segítik a látogatókat, akik egy interaktív kvízen keresztül ismerhetik meg jobban Csallóközt.
Az útvonal felső részét júniusban már szervezett túrán is bejárták, szeptember 12-én pedig az alsó szakaszt mutatják be az érdeklődőknek.
A projekt részeként több gyakorlati környezetvédelmi megoldást is alkalmaznak.
Ilyen a mezei utak növényzetének helyreállítása, a nagy mezőgazdasági táblákat megszakító ökológiai folyosók kialakítása, a régi és őshonos gyümölcsfafajták megőrzése, valamint az esőkertek építése.
Utóbbiaknak egyszerű, de annál fontosabb szerepük van: segítenek abban, hogy a lehulló esővíz ne azonnal elfolyjon a településekről, hanem helyben maradjon, és fokozatosan beszivárogjon a talajba.
A környezeti nevelés is fontos része a programnak. A gyerekek különböző gyakorlati foglalkozásokon, például rovarhotelek készítésén keresztül ismerkedhetnek meg a biodiverzitás jelentőségével.
Hasonló szemlélet jelenik meg a csehországi partner programjában is.
Tišnov környékén egy körülbelül 15 kilométeres interaktív útvonalat alakítottak ki, amely nyolc megállón keresztül mutatja be a helyi táj környezeti értékeit és problémáit.
A látogatók itt sem csak táblákat olvashatnak. Az információs központban olyan mérőeszközöket is kölcsönözhetnek, amelyekkel például a zajszintet, a fényviszonyokat vagy a víz hőmérsékletét is megmérhetik.
A cseh projekt turisztikai célokat is szolgál. A térség szeretné elérni, hogy a közeli Brünnből érkező látogatók ne csak néhány órára érkezzenek, hanem több napot töltsenek a környéken. Ehhez az egyes települések nem egymás konkurenciájaként, hanem közös célpontként próbálnak megjelenni.
A térségben évente klímakonferenciát is szerveznek, ahol az előadásokat terepbejárások követik. Így a résztvevők saját szemükkel láthatják azokat a vízvisszatartási, erózióvédelmi vagy tájhasználati megoldásokat, amelyek már évek óta működnek.
A dunaszerdahelyi konferencián egy új nemzetközi klímaprojekt indulásáról is beszámoltak, amely cseh és magyar partnerek bevonásával valósul meg. A program érdemi része novemberben kezdődik, a szervezők pedig azt szeretnék, hogy egy év múlva már konkrét eredményekről is beszámolhassanak.
A konferencia további szakmai előadásaiban már konkrétumokon keresztül is megmutatták, a klímváltozás milyen változásokat okoz a térségben.
A nagyszarvai és gombai park, illetve a somorjai Pomlé parkerdő állapotán jól megfigyelhető, hogyan változik a helyi vízháztartás és miként reagál erre a növényzet. Az ilyen zöldterületek ráadásul jóval többet jelentenek egyszerű parkoknál.
Az erdősávok, fasorok, régi folyómedrek és parkerdők ugyanis természetes folyosóként segítik az állatvilág mozgását. Ha ezek eltűnnek vagy elszigetelődnek egymástól, az hosszú távon a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet.
Az előadások egyik fontos témája a Duna ágrendszerének vízellátása volt. Elhangzott, hogy az ártéri erdők és mellékágak ma már nem kapnak automatikusan elegendő vizet a főmederből, ezért egyre nagyobb szerepe van a tudatos vízgazdálkodásnak.
A szakemberek szerint a megoldás nem merülhet ki abban, hogy új fákat ültetünk. A fiatal fák ugyanis a mai időjárási körülmények között nehezebben maradnak életben, hosszabb ideig igényelnek öntözést és gondozást. Éppen ezért legalább ilyen fontos a meglévő parkok, fasorok és idősebb fák megőrzése. A szárazság ráadásul újabb veszélyeket is hoz: a kiszáradt növényzet például jelentősen növeli a tűzesetek kockázatát.
A konferencia egyik legfontosabb üzenete éppen ez volt: Csallóköz egyik legnagyobb természeti kincse a víz, de önmagában az, hogy itt van alattunk és körülöttünk, még nem jelent garanciát arra, hogy mindig elegendő lesz belőle ott, ahol szükség van rá.
A következő évek egyik legfontosabb feladata ezért nemcsak a víz védelme, hanem annak megtartása is lesz. Ehhez pedig a nagy beruházások mellett sok kisebb, helyi megoldásra is szükség lehet – egy megőrzött fasorra, egy esőkertre, egy ökológiai folyosóra, vagy egyszerűen arra, hogy egy parkot ne csak zöldterületként, hanem működő ökológiai rendszerként nézzünk.
-dszi-
fotó: Rózsár Vince
Ezt már olvasta?
Hét jelölt indul a Nagyszombat megyei önkormányzat elnöki tisztségére – képviselőnek 216-an jelöltették magukat
A Nagyszombat Megyei Önkormányzat Választási Bizottsága...
Hájos Zoltán: Jelentősen csökkent a város eladósodottsága, miközben rekordösszegű fejlesztések valósultak meg
Napjainkban egyre több, Dunaszerdahely városának pénzügyi...
