A virológus szerint tavasz végére várhatóan megszűnik a koronavírus-járvány

A szakember a külföldi utazásról hazatérők két hétre történő feltétlen karanténba küldését elengedhetetlenül szükségesnek és az egyedüli lehetséges hatékony megoldásnak tartja azok részére is, akik kockázatosnak tartott országokból érkeztek haza még a karanténintézkedések életbe léptetése előtt.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben a hírek szerint a koronavírus még 37 fokon is képes a túlélésre olyan felületeken, mint az üveg, textil, műanyag, vajon valóban visszaszorul-e, ha melegebbé válik az idő, elmagyarázta, hogy általában a vírusok élő sejt hiányában nem sokáig maradnak életben, mert a túlélésük alapja, hogy élő sejtbe jussanak és ott szaporodjanak.

Emellett azonban bizonyos ideig képesek egyéb feltételek mellett is életképesek maradni, hideg idővel az apró cseppekben néhány napig is elélhetnek, tovafújhatja őket a szél, rátapadhatnak egyes tárgyakra. Viszont 3-4 napnál tovább nem élnek, addigra a cseppek kiszáradnak.

Ha az ember megbetegszik, a szervezete a testhőmérséklet 37 fokra való emelkedésével reagál, ennél és magasabb hőmérsékletnél a vírusok nehezebben szaporodnak. Ezért nem tanácsos rögtön csillapítani a lázat, míg nem szökik fel a kritikus 39 fokra. A 38 fokos hőmérséklet hasznos, mert a szervezet így harcol a fertőzés ellen. Ha melegszik az idő és a kinti hőmérséklet eléri a 25 fokot, a cseppecskék kiszáradnak és a vírus elpusztul. A SARS koronavírus is ezért terjedt télen és csitult el tavasz végén, hasonlóan a MERS-hez. S ezért szezonális betegség az influenza is, mely januárban veszi kezdetét és tavasz végéig tart.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi koronavírusoknak két ártalmatlan fajtája van már évtizedek óta. Ezek náthás megbetegedést okoztak, ezért nem fordítottak rájuk különösebb figyelmet. Aztán megjelent a SARS emberi koronavírus, melynek legközelebbi rokona 2013-ban egy patkósdenevérből (Rhinolophus affinis) izolált denevér-koronavírus, mellyel genetikailag 96 százalékos egyezést mutat. Emiatt lényegében biztos, hogy a SARS-CoV-2 eredeti hordozói denevérek; a köztes faj azonban, amelyről végül a kórokozó az emberre átterjedt, továbbra is ismeretlen. A MERS a denevérekről a tevékre terjedt át, azokról pedig az emberre. Ezekkel a köztes állomásokkal szerez a koronavírus különféle tulajdonságokat, mint ahogy az influenzajárvány idején is több vírustörzs terjed. Az influenza elleni oltóanyag is csak a leggyakoribbakat tartalmazza, tehát ha valaki beoltatja magát és mégis megbetegszik, az annyit jelent, hogy más vírustörzset kapott el.
Ugyanez érvényes a koronavírus mutáns változataira, melyek közül egyesek az enyhébb, mások a legagresszívabb változattal fertőződnek meg.

Vannak olyan vírusok is, melyek agyvelőgyulladást, mások csak hőemelkedést okoznak. Ugyanígy a koronavírusnak is vannak különböző súlyosságú megbetegedést okozó vírustörzsei.

Az Olaszországból, Kínából, Irakból és Dél-Koreából hazatérőkkel szemben elrendelt karanténnal kapcsolatban elmondta, nincs más lehetőség, mert míg az influenzavírussal fertőződött személy másnap megbetegszik és lázasan ágyban marad, addig a koronavírussal fertőződött emberek 14 napig egészségesnek tűnnek és terjesztik a betegséget. A karantén ezért az egyedüli lehetőség arra, hogy megakadályozzuk, hogy azok az emberek, akik látszatra egészségesek (s ezt nem szűri ki a testhőmérséklet mérése sem), számtalan embert megfertőzzenek. Azoknak, akik hamarabb érkeztek, mint ahogy a karantén intézményét bevezették volna, felelősségteljesen kellene viselkedniük, otthon kéne maradniuk, s megvárni, míg kiderül, nem fertőződtek-e meg, nem pedig kitenni a fertőzés veszélyének számtalan embertársukat. Ezért van szükség a karantén bevezetésére, hangsúlyozta a szakember.

Arra a kérdésre, melyek a leginkább veszélyeztetett rétegek, azt a választ adta, hogy az 60-70 év felettiek, akiknek gyenge az immunrendszerük. Ezért eltérő náluk az influenza elleni oltás módja is, míg másokat általában egy adagban oltanak egész évre, addig esetükben két adagban történik az oltás fél évre szólóan. Ugyancsak veszélyeztetettnek számítanak a szív- és érrendszeri, valamint onkológiai betegségben szenvedők. A kemoterápia és a sugárterápia ugyanis lényegesen csökkenti az immunitást.

Kevésbé veszélyeztetettek a nők, ugyanis a hormonháztartásuknak köszönhetően nagyobb az ellenálló képességük. A gyerekek pedig a legkevésbé veszélyeztetettek.

Nagyobb veszélynek vannak viszont kitéve mindazok, akik nem tartják be a higiéniai alapkövetelményeket, illetve az óvintézkedéseket. A pravoszláv egyház például kijelentette, hogy nem szünetelteti az ikonok csókolgatását, illetve a miséket, mert nem félnek a koronavírustól. Ez felelőtlen magatartás, mellyel veszélyeztetik mások egészségét.

Végül arra a kérdésre, vajon mi okozza a halálozásokat a koronavírus-fertőzésnél, azt a választ adta, hogy a vírus bejut a tüdőhólyagocskákba, az idősebb vagy kevésbé ellenálló embereknél speciális protein, fibrin képződéséhez vezet, mely elzárja az tüdőhólyagokat, így a tüdőben nem cserélődik a levegő, oxigénhiányos állapot lép fel, aminek következtében az ember megfullad.

Felvidék.ma