Velemjáró – segíthet nyelvi jogaink érvényesítésében

Horony Ákos már egészen fiatalon érdeklődött a közélet iránt, és bár pályáját nem jogászként kezdte, a kisebbségek jogvédelmének és a nyelvhasználati jogok érvényesítésének ügye hosszú évek óta kitölti mindennapjait. Legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy hozzájáruljon a felvidéki magyarok jogtudatosságának megerősítéséhez és a magyar nyelvhasználat előmozdításához. Ebben segít a Velemjáró elnevezésű mobilalkalmazás, amelynek megalkotásában és fejlesztésében a fiatal jogász ötletgazdaként és projektvezetőként nagy munkát végzett. Horony sokgyermekes családban nőtt fel, a csallóközi Tanyról származó orvos édesanyja és a mátyusföldi Nagyfödémesen született építészmérnök édesapja öt gyermeket nevelt fel. A testvérek közül többen jogászok lettek, Ákost azonban először a képzőművészet érdekelte. Olyannyira, hogy a brünni Iparművészeti Szakközépiskola után Pozsonyban képzőművész-diplomát szerzett. Később azonban, testvérei példáján felbuzdulva, felébredt benne a vágy a jogászszakma iránt, így elvégezte a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karát. A jogi tanulmányok megkezdésével a festés szabadidős tevékenységgé vált. Horony Ákos Dunaszerdahelyen él családjával, a Rimaszombatból származó feleségével és két gyermekükkel. Dunaszerdahelyen 2014-től önkormányzati képviselőként is tevékenykedik. Kezdő jogászként a kulturális minisztériumban dolgozott a kulturális államtitkár asszisztenseként, majd 2006-tól 2010-ig a parlamentben segítette Bíró Ágnes képviselői munkáját. Mivel az államnyelvtörvény szigorítása is erre az időszakra esett, ebben az időben kezdett el a gyakorlatban is foglalkozni a kisebbségi jogokkal és a nyelvhasználati kérdésekkel. Horony Ákos az MKP európai parlamenti képviselőjelöltje, Csáky Pál és Berényi József után a harmadik helyen szerepel a jelöltek listáján.

Nem mertek magyarul beszélni 

– Az első Fico-kormány alatt sok magyarellenes kezdeményezés jelent meg, ezek közül az egyik legjelentősebb az államnyelvtörvény szigorítása, amely 2009-ben lépett hatályba – magyarázza. – Amikor ezt a szigorítást elfogadták, megalakult a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat, melynek munkájába bekapcsolódtam. A törvényszigorítás és a bírságok bevezetése után tapasztalható volt, hogy a magyarok féltek élni a nyelvi jogaikkal, gyakran alaptalanul nem mertek magyarul beszélni a hivatalos ügyintézés során. A Jogsegélyszolgálat első kiadványa volt a Nyelvhasználati útmutató, amelyet több tízezer példányban osztottunk szét Szlovákia magyarlakta településein. Mert ahhoz, hogy az emberek éljenek a nyelvi jogaikkal, szükséges, hogy jogtudatuk legyen: tudniuk kell róla, hogy egy adott helyzetben joguk van használni az anyanyelvüket.

A jogsértést csak akkor orvosolhatják, ha tudnak róla 

A 2010-es kormányváltás után pozitív irányú törvénymódosításokra került sor. A módosítások értelmében ugyan az államnyelvtörvényből nem tűntek el a szankciók, viszont a kisebbségi nyelvek jogi védelme is erősödött, már bírságokat is kiróhat a kormányhivatal a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is.  – Ebből fakadóan született meg egy másik projektünk, amelyet már a Jurista Polgári Társulás keretében valósítottunk meg. Ekkor indítottuk el a Velemjárót, ami egy mobiltelefonokra letölthető alkalmazás és egy honlap. Úgy gondoltuk, az embereknek segíteni kell abban, hogy ha jogsértést tapasztalnak a magyar nyelvhasználat területén, bejelentést tudjanak tenni. Ezt próbáltuk ezzel az alkalmazással egyszerűsíteni és megkönnyíteni. Horony Ákos elmondja, hogy a mobilalkalmazáson keresztül bejelenthető a magyar feliratok, helységnévtáblák, tájékoztatások hiánya és az is, ha valakivel nem hajlandók a hivatalban magyarul beszélni, vagy nem fogadják el a magyar nyelvű beadványát. – A bejelentő lefényképezheti a helyszínt vagy az iratot, kiválaszthatja a jogsértés típusát. A mobiltelefon a helyszínt automatikusan hozzárendeli. – Ha mindezeket beküldik, és ha tényleg történt jogsértés, továbbítjuk a kormányhivatalba. Azóta, hogy három éve elindítottuk, már az alkalmazás sokadik verzióját adtuk ki, funkcióit bővítettük, továbbfejlesztettük. Most már közterületi problémákat is be lehet jelenteni, az önkormányzatoknak is lehetőséget biztosítunk a belépésre a rendszerünkbe, ahol vissza tudnak jelezni a felhasználónak a bejelentett ügy intézésének fejleményeiről. 

A Velemjáró hasznos társ az ügyintézésben 

Bár folyamatosan jönnek bejelentések, úgy látják, még nagyon sokan nem ismerik az alkalmazást. Kétezer körül van a felhasználók száma, tudjuk meg Horony Ákostól, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nem ritkán nyelvi hiány (amikor nem ismerjük a megfelelő magyar kifejezést) tapasztalható a magyar nyelvű ügyintézés során, még az olyan településeken is, ahol a szóbeli kommunikáció szinte teljes mértékben magyarul zajlik. – Ha évtizedeken keresztül a hivatalos kommunikációban nem használtuk a magyar nyelvet, minden hivatalos közleményt csak szlovákul írtunk és olvashattunk, nem is tudunk megnevezni az anyanyelvünkön bizonyos dolgokat, mert csak a szlovák megfelelőjüket ismerjük. Ebben is szeretne segíteni a Velemjáró, amelybe belekerült egy szlovák–magyar közigazgatási, jogi szójegyzék is, amely a legfontosabb szavakat tartalmazza. Ezt is folyamatosan bővítjük. Az Ügyintézési útmutatóban segítő leírások vannak a hivatalos ügyeink elintézéséhez. Például ha egy új személyi igazolványt akarunk igényelni, az anyanyelvünkön olvashatjuk el, mi minden kell hozzá. Ha panaszt tesz az ügyfél a magyar ügyintézés elmaradása miatt, megvannak a jogi eszközök ennek az orvoslására. A kormányhivatal felszólítja a hivatalt vagy intézményt, hogy pótolja a hiányosságot, és számoljon be arról, mit tett ez ügyben. A hivatalok végső soron bírságolhatók is emiatt. Ha igazán előrelépést akarunk elérni ez ügyben, fontos lenne, hogy minél több bejelentés érkezzen. Ha mi, magyarok, nem ragaszkodunk a nyelvi jogainkhoz, annak az lehet az eredménye, hogy ezek biztosításának az előfeltételeit sem teremtik meg. Azzal az indokkal, hogy nincs rá igény.

Szabados Kati/ma7.sk