Van-e félnivalójuk a lakáshitellel rendelkezőknek?

Az ugyanis nyilvánvaló, hogy a magas élelmiszerárak mellett az egyik leggyakrabban szóba kerülő téma a kampányban, hogy hányan fogják az emelkedő törlesztőrészleteknek köszönhetően elveszíteni lakásukat.

Tegyük hozzá, a témaválasztás nem véletlen, hiszen az Európai Központi Bank intézkedései nyomán az alapkamattal a hitelek kamatlábai is óriásit növekedtek, vagyis 1 százalék helyett 4-5 százalékkal növekszik éves szinten az az összeg, amelyet hiteleztek a bankok az ingatlant vásárlóknak.

Örömteli fejlemény, hogy a témáról végre a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) is kifejtette a véleményét. Mint írják, céljuk, hogy bemutassák a jelzáloghitel-kamatok várható hatását a törlesztőrészletek összegére, annak következményét a háztartásokra, illetve a lehetséges kockázatokat a lakosság és a pénzügyi szektor szempontjából. 

Azt a jegybank szakértői sem titkolják, hogy a magasabb törlesztőrészleteket minden háztartás meg fogja érezni, egyesek jobban, mint mások, de a törlesztőrészletek növekedése kezelhető lesz – legalábbis a szlovákiai bankok bankja így véli. Ez a megállapítás várható volt, hiszen általában a pénzügyi szakemberek hasonlóan nyilatkoztak az elmúlt hónapokban. Mentségükre szóljon, ők a számok emberei, ezért tűnnek kissé érzéketlennek, különösen az anyagilag rosszabb helyzetben lévő hitelesek esetében.

Pénzügyi ismeretek és a képmutatás

Nem tartottam szerencsésnek Ódor Lajos miniszterelnök közelmúltban tett kijelentéseit sem, amelyekben azt magyarázta, miért nem olyan nagy probléma, hogy drágulnak a hitelek. Eközben a régi munkahelyén, a nemzeti bankban úgy alakították ki a rendszereket, hogy a pénzintézetek felelőssége ellenőrizni a hitelezők későbbi „stresszhelyzetben” való fizetési képességét.

Mindeddig ugye nem is volna baj, de amikor a politikussá változott bankár arról értekezik, hogy az emberek „fel lehetettek volna készülve” arra, hogy az alacsony kamatlábak időszaka nem tart örökké, valójában a probléma gyökeréhez érkezünk.

Tudjuk jól, komoly gondok vannak országunkban a pénzügyi ismeretek területén, és bár készült néhány képzési projekt a nemzeti bankban, de azért merészség volna azt állítani, hogy lényeges javulás állt be a lakosság pénzügyi tudatosságában. Azt pedig senki sem gondolhatja komolyan, hogy a pénzintézetben a banki alkalmazott kiselőadást tart majd az ügyfélnek arról, mennyivel jobb és biztonságosabb lenne, ha 100 ezer euró helyett csak 50 ezret venne fel, mert ugye, számolni kell azzal, hogy jöhetnek rosszabb idők is.

Szóval, a képmutatással van a legnagyobb gond! Ezért aztán Ódor Lajos miniszterelnök nem csodálkozhat a kampányoló Robert Ficón, mint ahogy mi sem azon, hogy mekkora jelentőséget kaptak napjainkban a hitelekkel kapcsolatos kérdések ebben az egyre inkább selejtesre futtatott országban.

Minden második

A nemzeti bank elemzésére visszatérve szóljunk arról, hogy hány embert is érint az emelkedő törlesztőrészletek problémája. A szakértők szerint 2025 végéig majdnem minden második jelzáloghiteles szembesül ezzel, vagyis 350 ezer jelzáloghitel törlesztőrészlete emelkedik. 

A legtöbb jelzáloghitel esetében nem lesz drámai a törlesztőrészletek növekedése. A háztartások ugyan megérzik, de a többletkiadás átlagosan nem haladhatja meg a refixáláskori bevételük 5 százalékát. Ezt tudniuk kell kezelni, törlesztőképességüket nem szabad veszélyeztetni, de minden helyzet egyéni, nincs szükség tehát általánosan érvényes megoldásokra. Hiszem, hogy a bankok az állammal együtt megtalálják a közös nyelvet ebben a kérdésben”

– mondta Vladimír Dvořáček, a jegybank igazgatótanácsának tagja, egyben az ügyvezető igazgatója.

A helyzet tehát nyilvánvaló, egyéni megoldáskeresést javasol a nemzeti bank, de azért az állami szerepvállalást sem zárja ki. Ez már az új kormány egyik nagy kihívása lesz, annak összetételétől függ majd, mennyire lesz aktív az állam a jelzáloghitelek ügyében.

Az NBS adataiból kitűnik, hogy a várakozások szerint a legtöbb jelzáloghitel esetében az emelés nem haladja meg a 100 eurót, a többletköltség átlagosan a családi bevétel 7 százalékát viszi el. 

A törlesztőrészletek jelentősebb, havi 300 euró feletti összegű növekedése a jelzáloghitelek körülbelül 3 százalékát érinti. Ez szám szerint mintegy 12 ezer hitelt jelent. Szélsőséges példának tekinthető a havi 500 eurós vagy azt meghaladó törlesztőrészlet-emelkedés, amely a jelzáloghitelek kevesebb mint 0,5 százalékát érinti, azaz körülbelül 1500 jelzáloghitelt. 

A jelzáloghitelek háromnegyedénél a törlesztőrészletek növekedése nem haladja meg a családi bevételek 10 százalékát. Szlovákiában az adósok átlagos nettó jövedelme 1700 euró körül mozog.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy általános, mindenkire kiterjedő megoldást nem javasolt a nemzeti bank, de szerintük is fontos lenne valamilyen mechanizmust kidolgozni azokra, akik hirtelen kerülnek pénzügyileg nehéz helyzetbe.

A családok egyébként mindent megtesznek azért, hogy a hitelt törleszteni tudják, inkább más kiadásokat faragnak le. Ezt bizonyítja, hogy a bedőlt, vagyis a nem fizettet jelzáloghitelek aránya mindössze 1,1 százalék. 

Az elmúlt időszakban refixált jelzáloghitelek esetében csak kis mértékben nőtt a hátralékos törlesztésű hitelek aránya.

ma7.sk/Rajkovics Péter