Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől.
Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.
Előírások, tilalmak
- baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból. A pulyka egyenesen mérget hoz a házhoz, ha azt újév napján fogyasztják. Halat sem szabad enni, mert azzal elúsznak a jó lehetőségek. Ehelyett disznóhúst kell fogyasztani, mivel az „kitúrja a szerencsét”
- lencse, rizs, köles fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
- ha az év első napján tele van a kamra, akkor nem fog éhezni év közben sem
- az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
- az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól
- ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!
- tilos szemetet kivinni, mert ezzel kilapátolná szerencséjét
- a régi szokások szerint a kenyér megszegésével biztosíthatjuk, hogy a család ne éhezzen az új esztendőben.
Jóslások
- amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
- a napos idő jó évet jósol
- ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
- ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
- A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára.Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
- Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.
ma7.sk
Ezt már olvasta?
Mindenszentek és halottak napjának népi hiedelmei Csallóközben
November elsején ünnepli az egyház azokat a szenteket,...
