Olyan emberekről van szó, akik az egyre növekvő árak terhei miatt segítségre szorulnak, mondta azt a megbeszélést követő sajtótájékoztatón, melyet az áremelkedések társadalomra gyakorolt hatásainak megvitatása céljából rendeztek.
A tanácskozáson az államfőn kívül jelen volt Samuel Vlčan (OľaNO) mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, a legnagyobb élelmiszer-kereskedelmi hálózatok képviselői, valamint a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetsége, a Szlovák Köztársaság Kereskedelmi Szövetsége, a Szlovák Élelmiszerbank, a Szlovák Katolikus Karitász és a Szlovák Vöröskereszt képviselői.
„Meg kell akadályoznunk az élelmiszerrel való pazarlást, másrészt gondoskodnunk kell arról, hogy a kereskedelmi üzletláncokban és boltokban keletkező élelmiszer-felesleget hatékony módon eljuttassuk a leginkább rászorulókhoz“ – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzátéve, hogy az említett hátrányos helyzetű rétegek mellett van egy további segítségre szoruló népes csoport is, az ukrajnai háború elől hozzánk menekülők.
Cáfolta viszont, hogy élelmiszerhiánytól kellene tartanunk. „Élelmiszer van és lesz is elegendő, nincs ok pánikra. Az európai egységes piac részei vagyunk és ez garantálja számunkra az élelmiszerellátás biztonságát“ – vélekedett.
A hátrányos szociális helyzetben lévő rétegek számára, mint mondta, segítséget jelenthet az üzletek élelmiszer-feleslege hatékonyabb elosztási rendszerének megteremtése, s a rászorulókhoz való eljuttatása a karitatív szervezeteken keresztül. A gondot abban látja, hogy a karitatív szervezeteknek ehhez a tevékenységhez nem áll rendelkezésükre elegendő pénz és műszaki eszköz. Megjegyezte, hogy külföldön ezt főként állami dotációból oldják meg.
„Irányelvek kellenek, melyek elősegítik, hogy a pékárut, gyümölcsöt és zöldséget, melyek a fennmaradó áru 60-80 százalékát képezik, a kereskedelmi üzletláncok a karitatív szervezeteken keresztül a rászorulóknak ajándékozhassák“ – folytatta, hozzátéve, hogy sok üzletlánc ezt nem teszi meg, mert felhasználhatóságuk szempontjából kockázatosnak tartják azokat.
Köszönetet mondott a jótékonysági szervezeteknek és az üzletláncoknak, melyek az ukrajnai háború idején segítik a rászorulókat. Az üzletláncok már 2,8 millió értékű tárgyi és pénzügyi segítséget nyújtottak és további csaknem 1 millió értékben ígértek újabb élelmiszersegélyt.
Az Európai Unió Vlčan szerint világviszonylatban a legnagyobb élelmiszer-exportáló. Az uniós élelmiszer-termelés 70 százalékkal haladja meg az EU tagállamainak fogyasztását, ezért nincs ok aggodalomra az élelmiszerellátással kapcsolatban.
„A világjárvány és az ukrajnai háború azonban válságot idézett elő, melynek következtében emelkedik a kőolaj és a földgáz ára, ami a villanyenergia, a fűtőanyagok, a műtrágya drágulásával jár, ennek pedig nagy jelentősége van a mezőgazdaság, illetve a mezőgazdasági termékek ára szempontjából. Ezeket a problémákat a kormánynak meg kell oldania“ – jegyezte meg Vlčan.
Az üzletláncokról szóló törvény előkészületben lévő módosítása lesz hivatott megoldani, hogy a fennmaradó élelmiszert könnyebben eljuttathassák rászorulókhoz.
„Szlovákiában egy lakosra évente átlagosan 160 kg olyan fennmaradó élelmiszer jut, ami kidobásra kerül, s mi arra törekszünk, hogy azok az élelmiszerek, melyek az üzletláncokban már túl vannak a minimális eltarthatósági időn, viszont még biztonságosan fogyaszthatók, eljussanak azokhoz, akik a legnagyobb szükséget szenvedik“ – jelentette ki a miniszter.
Az üzlethálózatok a Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének elnöke, Martin Krajčovič szerint képesek a jótékonysági szervezetekkel együttműködve évente közel 2500–3000 tonna élelmiszert juttatni a rászorulóknak. „Amennyiben elfogadnák azokat az intézkedéseket, melyekről ma tárgyaltunk, ezt a mennyiséget minimum megduplázhatnánk, miáltal sokkal több emberhez juthatna el a segítség, legyen szó akár szegénységben élő szlovákiai polgárokról, akár ukrajnai menekültekről“ – szögezte le Krajčovič.
(NZS/Felvidék.ma/Webnoviny)
