Back to top

Szladits Károlyra emlékeztek

Publikálva: 2023, szeptember 22 - 09:06
Dunaszerdahely szülötte, a néhai egyetemi tanár és akadémikus Szladits Károly emléke előtt tisztelegve rendezett tudományos konferenciát és koszorúzást Dunaszerdahely város önkormányzata és a Szladits Károly Emlékbizottság szeptember 21-én Dunaszerdahelyen.
Szladits Károlyra emlékeztek

A Kossuth-díjas jogászprofesszor munkásságára emlékezve gyűltek össze a jogászok szülővárosában, a Kihívások a magánjog területén a 2020-as évek elején címmel szervezett tudományos konferencián. 

A megjelenteket a város részéről dr. Hájos Zoltán polgármester üdvözölte az Erzsébet téri Kereskedelmi és Tájékoztató Központban, míg a Szladits Emlékbizottság képviseletében Prof. Sándor István és JUDr. Czirfusz György.

A konferencián számos kérdéskört jártak körbe, így szó esett a válságoknak a polgári jogra gyakorolt hatásairól, de a digitalizációnak, a robotoknak és a mesterséges intelligenciának a hatásáról a magánjogra, a szellemi alkotásoknak, a digitális vagyonnak és az adatok jogi megítélésének a változásairól, az infláció, a valorizáció, az árfolyamváltozások és a járványügyi helyzet magánjogi értékeléséről vagy a klasszikus magánjogi kérdések aktualitásairól is.

 A jogászkonferencia résztvevői megkoszorúzták Szladits Károly Erzsébet téri szobrát is. 

„Két évvel ezelőtt avattunk fel városunk szülöttének egészalakos szobrát, ezzel emlékeztünk meg Szladits Károly születésének 150. évfordulójáról” – fogalmazott köszöntőjében dr. Hájos Zoltán polgármester. „Nagy öröm számomra, hogy két év elteltével ismét Dunaszerdahelyen köszönthetem Önöket, hogy megemlékezzünk városunk szülöttjéről, a magánjog atyjáról, és akire méltán lehetünk büszkék. (...) 

Engedjék meg, hogy Szladits Károly sokat idézett, örökérvényű gondolatait idézzem: »A jog nem csak ész, paragrafusok, hanem a szív dolga is.« E gondolat mögött mérhetetlen bölcsesség rejlik, hiszen minden egyes jogi ügylet mögött emberi történetek vannak. Ezt Önök tudják a legjobban, mert hiszen nap mint nap olyan jogi ügyekkel foglalkoznak, melyek hátterében emberi sorsok bújnak meg. Döntéseiket összhangban a hatályos jogszabályokkal, figyelemmel magára az emberre hozzák meg, melyeknek így esetenként akár sorsfordító következményei is lehetnek. Ez a jogalkalmazás igazi művészete” – mondta a városvezető.

Prof. Lenkovics Barnabás professor emeritus a koszorúzáson „a rendes ember időszerűségére” mutatva elmesélte, hogy „az ELTE AJK Polgári Jogi Tanszékének szemináriumi termében az 1970-es évek közepétől ott volt (és ott van ma is) Szladits Károly arcképe, egy kisméretű szines olajfestmény. Ez a kép Asztalos László jóvoltából az egyik könyvtárszekrény alsó, zárt ajtós részében vészelte át az 1950-es, 60-as évek kemény diktatúrájának időszakát, amikor nem csak a burzsoá jogtudós, de még az arcképe is száműzve volt a szocialista polgári jog tudományából és az egyetemről.

Az 1968-as piaci szocializmus, Világhy Miklós áruviszony elmélete és Eörsi Gyula autonóm struktúra elmélete lehetővé tette a klasszikus magyar magánjog és Szladits Károly fokozatos rehabilitációját. Nemcsak arcképe került fel a szemináriumi szoba falára, de gondolatait, tanait is egyre többen, egyre gyakrabban idézték.

Aki belép a szemináriumi terembe, Szladits Károly szemébe nézhet, és ha a gondolatát is idézik, személyisége valóságosan is jelen van. Ahogyan itt Dunaszerdahelyen, a szobrán és a Rá emlékezésen keresztül is jelen van. Korábbi különösen tulajdonjogi, de néha alkotmányjogi, emberi jogi tárgyú írásaimban én is gyakran idéztem Szladits Károly gondolatait, a klasszikus magyar magánjog értékeit, jelezve, hogy szerintem Szladits ma is időszerű, remélve, hogy holnap is az lesz.”

Végül idézte Szladits Károlyt szavait is: 

„Embernek lenni, jónak és hasznosnak, más jó emberek társaságában - ugye mégis ez lenne a legegyszerűbb útja a boldogulásnak - sok elmés okoskodás helyett. S talán kart karba öltve, jó barátok körében a leginkább sikerül.”

Az ünnepség végén a jelenlévők, a város részéről dr. Hájos Zoltán és dr. Puha György megkoszorúzták a jeles jogász szobrát.

(nagy, fotók: Rózsár Vince és Rajkovics Péter)

Ezt már olvasta?

Cookies