Back to top

A szerdahelyi lovag

Publikálva: 2016, augusztus 7 - 15:37
Bíró Szabolcsot aligha kell bemutatnunk a dunaszerdahelyieknek: aki a fiatal tehetséget nem hallotta zenélni, nem olvasta valamelyik könyvét vagy nem járt valamelyik általa szervezett fesztiválon, eseményen, az nem is itt lakik… Mégis, talán leginkább Magyarországon kapják fel többen a fejüket a neve hallatára, s kötik össze személyét a minőségi magyar történelmi regénnyel. Nemrégiben jelent meg a XIV. századi magyar lovagkort felelevenítő regénysorozata, az Anjouk harmadik kötete, méghozzá az Athenaeum Kiadónál.

– Nyüzsgő személyiség vagy – bár régebben sokkal szerteágazóbb „tevékenységeket folytattál”.
– Mindig nyüzsögtem, mindig több dolog érdekelt egyszerre. Igaz, most már jó ideje nem énekelek zenekarban, de így is mindig több minden akad, ami leköti az energiáimat. Két éve például alapítottam egy középkori hagyományőrző közösséget, a Csallóközi Anjou Károly Bandériumot, így a családi élet, az írás, a könyv-turnék és a kulturális szervezőmunka mellett most már ezzel is foglalkozom. Mindezek mellett lassan egy éve, hogy elkezdtem csinálni a Székirodalom vlog elnevezésű amatőr videós sorozatomat, ez is színesíti a palettát. Tehát nem mondanám, hogy régebben szerteágazóbb volt a tevékenységi vagy az érdeklődési köröm, csak éppen más dolgokkal (is) foglalkoztam, mint mostanság. Jellemző rám, hogy ha valamit abbahagyok, akkor rövid időn belül egész biztosan megtalál egy másik „mánia”.
– Hirtelen lettél ismert, s főképp magyarországi könyvsikerlistákon repülnek élmezőnybe az újabb megjelenéseid.
– Nem vagyok kisebbségi író, soha nem is szerettem azt a szemléletmódot, hogy trianoni határok szerint daraboljuk fel az irodalmat: egyetlen magyar irodalmat ismerek el, ez pedig az összmagyar irodalom, ennek az alkotója vagyok én is. Ami pedig a magyarországi piacon sikeres, leginkább az jut el a határon túli magyar könyvesboltokba is – ez ennyire egyszerű, és ez alól az én könyveim sem képeznek kivételt. Hogy az a szerény siker, amit én most elkönyvelhetek, hirtelen jött volna, csak kívülről látszik így, ugyanis ezt nem tálcán kínálta a sors, nem mások hátán felkapaszkodva értem el oda, ahol most vagyok, és főleg nem valamiféle „sztárcsinálásra” kell itt gondolni. Rendre megkapom másoktól a „szemtelenül fiatal” jelzőt, holott mindig is a kemény munkában hittem, és mindabban, amit 2016-ra íróként elértem, több mint tizenkét év szigorú, kemény munkája fekszik. Hogy még harminc éves sem vagyok, amikor erről be-szélek, az csak azért van, mert én viszonylag hamar kinőttem a kamaszkorból, és már tizenhat évesen pontosan tudtam, mivé akarok válni, hová akarok eljutni, ezért pedig rengeteget tettem – önerőből, időt és pénzt sem sajnálva. Huszonnyolc éves koromra elmondhatom, hogy az életem csaknem felét végigmelóztam a céljaim elérése érdekében, így hát korántsem beszélhetünk hirtelen jött sikerről, hirtelen jött ismertségről.
– Nemrég jelent meg a legújabb könyved, egy történelmi regényciklus harmadik része.
– 2008 óta foglalkoztat a XIII–XIV. századi magyar történelem, és erről a korszakról már jelent is meg könyvem 2012-ben, Non nobis, Domine címmel. A most futó sorozatom, a tizenöt részesre tervezett Anjouk egyes kötetei 2015 óta jelennek meg az Athenaeum Kiadó gondozásában, ahol rátaláltam a tökéletes csapatra, nagyon szeretek velük dolgozni. Az Anjouk valójában öt trilógiára oszlik majd fel, és idén júniusban ennek a nagy vállalkozásnak az első trilógiája teljesedett ki Az utolsó tartományúrig című regénnyel. Az olvasók egyelőre nagyon szeretik ezt a sorozatot, és remélem, ez a jövőben is így marad, hi-szen tartogatok még számukra tizenkét könyvre elegendő kalandot, ármányt, szerelmet és dramaturgiai csavart gazdag történelmünk ezen évszázadáról, a magyar Anjou-királyok korszakáról. Jövőre jön a negyedik és az ötödik rész, de ezek mellett 2017-ben három további könyvem is megjelenik, amikről egyelőre nem szeretnék semmit elárulni, csupán annyit, hogy több szempontból is meglepetés lesz mindhárom kiadvány. Jövőre jubilálok, hiszen éppen egy évtizede leszek aktívan publikáló író, így erre az évfordulóra számos meglepetést tartogatok az olvasóimnak – a meglepetéskönyvek mellett például a szokásosnál hosszabb jubileumi könyvturnét.
– Kevesen tudják, hogy a sorozat egyik fő alakja, megálmodott templomos lovagod dunaszerdahelyi származású.
– Igen, Bátor Attila már az Anjoukat megelőző regényemnek is központi karaktere volt. Annak a könyvnek az előkészületeinél egyik első dolgom volt, hogy gyökereket találjak a fiktív Bátor családnak, és a választásom teljesen logikus okokból a Csallóközre, azon belül is Szerdahely ősi városára esett. Egyrészt ismerem ezt a környéket, könnyen meg tudom fogni a hangulatát, másrészt pedig a Csallóköz kedvelt helye volt királyainknak – szerettek ide, Tündér Ilona varázslatos otthonába járni. A szerdahelyi templom is állt már a középkorban, sőt Anjou Károly volt az, aki kőtemplommá építtette át, és nem túlzok, ha azt mondom, kiváló történelmi regényt lehetne írni magáról a Csallóközről is – a honfoglalástól a török megszállás koráig, vagy akár még tovább vezetve a cselekményt. Ízes, színes fészke ez a magyarságnak, így nem is volt kérdés, hogy kitalált hősöm innen származzon.
– A rendezvényszervezést és a hagyományőrzést sem hanyagolod el. Rövidesen, augusztus első hétvégéjén rendezitek meg a IV. Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivált a Vermes-villában…
– Igen, idén augusztus 6-ra esett a Dunaszerdahelyi Kastélyfesztivál időpontja, melynek szellemisége és hangulata mit sem változott azóta, hogy barátaimmal első ízben megszerveztük ezt az egészen kicsi, mégis fontos értékeket képviselő fesztivált a város szívében. A belépő ugyanúgy 2 euró lesz (de tízéves kor alatt féláras, hároméves korig pedig ingyenes a belépés), a programok pedig ugyanúgy déltől este nyolcig tartanak majd, mint minden évben. Az egész családnak igyekszünk kellemes kikapcsolódást, érdekes és tartalmas programokat nyújtani. A gyerekeket kézműves foglalkozással, mesekuckóval, ügyességi játékokkal várjuk, de ugyanígy élvezhetik a Nagyabonyi Citerazenekar és a Szímői Rozmaring-ág citeraegyüttes közös fellépését is. Elsősorban a felnőtteknek szól majd a „Lovagok a 21. században” c. előadás – melyen lovag Dr. Csámpai Ottóval, a Szent György Lovagrend felvidéki nagypriorjával beszélget majd Póda Erzsébet –, illetve a Historium Irodalmi Szalon kerekasztal-beszélgetése Vadász Szilárd, Trux Béla és Szélesi Sándor írókkal, továbbá az én közreműködésemmel. Borítékolhatóan a hagyományőrző csapatok fellépését övezi majd a legnagyobb érdek­lődés: a Csallóközi Anjou Károly Bandérium középkori lovagi tornája, illetve a győri Pannon Martalócok török kori hadi bemutatója koronázza majd meg az idei fesztivált.

Ezt már olvasta?

Címkék: Bíró Szabolcs
Cookies