Kevesen tudják, hogy valójában kétféle városi alapítású cég létezik. Az első csoportba tartoznak a korábban alapított városi gazdasági társaságok, például a Perfects Részvénytársaság, amelyet 1990-ben hozott létre az önkormányzat, vagy az 1994-ben alapított Thermalpark DS Részvénytársaság. Ezekben a cégekben azonban nincs olyan, a vagyongazdálkodással kapcsolatos ellenőrző mechanizmus, mint a későbbiekben alapítottak, a 2011-ben alapított Municipal Real Estate Dunajská Streda Kft-ben, illetve a 2017-ben alapított Gastro DS Kft-ben. Az utóbbiaknál az önkormányzat már számolt azzal, hogy a közterület-fenntartást végző, illetve az iskolakonyhákat működtető cégekben a városi képviselők lesznek a felügyelő bizottságok tagjai, akik segíteni és ellenőrizni tudják az ügyvezetők tevékenységét, akik mint külsős szakemberek dolgoznak ott. Ez a struktúra a vagyongazdálkodás tekintetében is komoly hatáskör, illetve fékezési mechanizmus, hogy mind hitelfelvétel, mind a vagyoneladás tekintetében, illetve a szerződések megkötésénél is konkrét jogkörei vannak a felügyelőbizottságoknak, illetve a közgyűléseknek. Ellentétben a két korábban alapított városi cégnél ilyen mechanizmus még nem lett ez idáig beépítve.
A rendkívüli közgyűlések éppen a héten lettek volna összehívva, az egyes egyes részvénytársaságok alapszabályaival, illetve a kereskedelmi törvénykönyvvel összhangban. A célunk most épp az lett volna, s ez a képviselők részéről is elhangzott, hogy hasonló ellenőrzési mechanizmus legyen a két korábbi alapítású városi cégbe is beépítve. Sőt a felügyelőbizottságok az említett cégeknél már konkrét döntési jogkört is kapnának bizonyos jogi ügyletekben, bizonyos értéket meghaladóan. Lényegében tehát még szigorúbb feltételeket szabna a közgyűlés az alapszabályban, mint ahogy eddig volt, így például az igazgatótanács csak akkor tudna bizonyos jogügyleteket kötni, illetve megrendeléseket tenni, ha a felügyelőbizottság azt előzőleg jóváhagyná.
Erre érkezett a városi hivatalba az a 16 képviselő által aláírt beadvány, amelyben kérték a rendkívüli testületi ülés összehívását, a Horváth Zoltán független képviselő által beterjesztett vagyongazdálkodási alapelvek változtatását célzó indítvány kapcsán. Ebben igazából nem is az egyes cégek alapszabályzatáról lett volna szó, hanem a polgármesteri jogkörök szűkítéséről, amelyet azonban eleve szabályoz a kereskedelmi törvénykönyv, illetve az önkormányzatokról szóló törvény. Végeredményben döntés nem született, mert a beadványt a beadó visszavonta, így várhatóan a következő testületi ülésen fog majd a testület a város vagyongazdálkodásával kapcsolatos alapelvekről tárgyalni, illetve bizonyára döntést hozni.
A városi cégek szakmai irányításáról tudni kell, hogy a később megalapított cégeknél külsősök, tehát nem városi képviselők gyakorolják az ügyvezetői jogköröket, és szervezik teljes mértékben az egyes cégek működését mind munkajogilag, mind gazdaságilag már évek óta. A képviselők pedig mint felügyelőbizottsági tagok, több választási cikluson keresztül sikeresen dolgoztak. Tehát a korábban alpított városi gazdasági társaságoknál is célszerű lenne, ha az igazgatótanács tagok külsős szakemberek lennének, és a ellenőrző bizottságban pedig a városi képsivelők dolgoznának. A felügyelőbizottság a részvényes képviseletében pedig gyakorolja az ellenőrzést, és a városi vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási alapelveket. Végső soron pedig a közgyűlés dönt, amelynek a hatásköreit pedig a mindenkori polgármester gyakorolja, a kereskedelmi törvénykönyv, illetve az ide vonatkozó legfelsőbb, illetve kerületi bíróságok által eddig kiadott bírósági döntések alapján precedensként elfogadottak szerint.
Többen mondhatnák erre, hogy én is tagja vagyok például a Nyugat Szlovákiai Vízművek Részvénytársaság igazgatótanácsának. Itt persze látni kell, hogy a szakmai munkát, a szakmai vezetést az ottani vezérigazgató és a szakigazgatók végzik – s a részvényesek megegyezése alapján, mintegy „járási fékként” általában a járási székhelyű városok polgármesterei alkotják az igazgatótanács tagságát. Ott a járási székhelyű polgármesterek az adott régió érdekeit képviselik bizonyos mértékben, tehát a mi témánk szempontjából ott kissé más a helyzet. Saját tapasztalatomból is kiindulva megjegyezném, hogy az igazgató tanács tagok csak akkor tudnak igazán szakmailag megfelelő döntéseket hozni, ha napi szinten ismerik a gazdasági társaságban felmerült feladatokat, hiszen ha az igazgatótanács tagjai csak egyszer egy hónapban vesznek részt az ülésen, nem tudnak minden esetben olyan döntéseket hozni, amelyre a gazdasági társaságnak szüksége lenne a gazdaságosság és a versenyképesség terén.
A városi cégek mindegyikében az lenne tehát a célszerű, ha azokban egyértelműen a szakmai irányítás dominálna. Egyébként eleve olyan személyek lettek az igazgatótanácsokba javasolva, akik már több éve alkalmazottként ott dolgoznak. Tehát nem állíthatnánk, hogy olyanok kerülnének a döntéshozatalba, akik nem értenének hozzá vagy nem ismernék magát az adott céget, és nem tudnának felelősségteljes döntéseket hozni. Én bízom benne, hogy sikerül a képviselőkkel olyan döntést hozni, amely valóban a felelősségteljesség, a szakmaiság és az átláthatóság igényét erősíti. A három tagúról ötfősre bővülő felügyelőbizottságok tagjainak pedig, mint városi képviselőknek nagyobb jogkört kapnának mind a városi vagyongazdálkodás területén, mind pedig a városi cég gazdasági ellenőrzése kapcsán is.
Ezt szeretnénk tehát a képviselőkkel megoldani, maximálisan figyelembe véve természetesen a hatályos és vonatkozó jogszabályokat.
Ezt már olvasta?
Jövőre a legtöbb háztartás számára megszűnik a gázártámogatás
Két év alatt csaknem hárommilliárd euró. Ekkora összegre...
