Jelenlegi hely

Roszík Gábor és dr. Beer Miklós kapta idén a Magyar Szabadságért Díjat

Ezt már olvasta?

Publikálva: 2019, július 2 - 14:57 | Testvérvárosi hírek
Gödöllőn huszonkilencedik alkalommal rendezték meg az Alsóparkban a Világfánál a Magyar Szabadság Napját arra emlékezve, hogy 1991. június 19-én 15 óra 1 perckor hagyta el Záhonynál az utolsó szovjet katona Magyarország területét.
Roszík Gábor és dr. Beer Miklós kapta idén a Magyar Szabadságért Díjat

Magyarország ezzel újra szabad, független állammá vált. 2001-től az Országgyűlés döntése alapján június 19-e nemzeti emléknap és június utolsó szombatja a Magyar Szabadság Napja. 1991 óta itt, Gödöllőn ezen a helyen, a Világfa előtt a magyar történelem egy-egy részletének felelevenítésével, a magyar kultúra értékeinek bemutatásával ünnepeljük a szabadságot.

A rendezvényen dr Gémesi György polgármester mondott beszédet, aki Tánczos Katalin hajléktalan költő, Az én miatyánkom című versét mondta el, majd az alábbi gondolatokat osztotta meg a közönséggel:

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tánczos Katalin gyönyörű versével köszöntöm önöket a huszonkilencedik Magyar Szabadság Napján, itt, a Világfa előtt, ahol először 1991. június 30-án ünnepeltük meg, hogy Magyarország területén nincsenek idegen, megszálló csapatok.

Ennek szimbólumaként állítottuk fel ezen a helyen, 1992-ben a Velekey József Lajos által megalkotott Világfát, ahol minden évben összegyűlünk és közösen, egy nemzetként ünnepeljük saját szabadságunkat.

De 2006-ban egy vihar során a Világfát egy villám kettéhasította.

A néhány évig mementóként itt álló, kettétört Világfa mintha a körülöttünk lévő világ széttöredezésére utalt volna.

Sokszor éreztem és érzem ma is, hogy mintha megszakadt volna a Világfa alkotta eget és földet összekötő híd, megszakadt, és kiüresedett köztünk a magyar szabadság alkotta, minket összekötő kapocs, amit oly nagy lelkesedéssel vártunk 40 éven át, és örömmel ünnepeltünk 1991 június 30-án.

A művész újraalkotta az eget és a földet is összekötő Világfát, megadva ezzel az esélyt arra, hogy ezt a hidat egymás között akár nap mint nap újraépítsük.
Nem könnyű a felrobbantott hidak újraépítése. És ha újraépítjük, biztosak lehetünk-e benne, hogy az eredetit kapjuk vissza vagy csak annak egy másolatát? Vissza lehet-e egyáltalan építeni azt, amit leromboltunk/lerombolunk?

Egy biztos, ha nem építünk hidakat, akkor folytatódik a nemzet két részre szakadása. Ahhoz, hogy méltók legyünk azokhoz, akik a magyar történelem során mindenüket feláldozták a magyar szabadságért és függetlenségért, ahhoz, hogy a több mint ezeréves magyar történelem során oly sokszor megtépázott, sokszor szétesettnek tűnt magyarság gyönyörű értékeivel hosszútávon megmaradjon és versenyképesen tudjon lenni a mai kor kihívásainak, elengedhetetlen a köztünk lévő hidak újraépítése.
Igen, tudom, sok és nagy a szakadék, de nem áthidalhatatlan, még akkor sem, ha néha kötélen táncolunk. Ez a mai ünnep is legyen egy új híd építésének kezdete a Magyar Szabadságért Díj díjazottainak munkásságán; személyén és az Urban Verbunk által bemutatott Kötéltánc című produkción keresztül.

Mert minden nap kötélen táncolunk, és ha leesünk, újra fel kell állnunk és újra kell kezdjük, mert át kell mennünk a túlsó partra, még ha oly nehéz is, mert ott vannak a többiek. Az eget és a földet összekötő, kettétört Világfa újraalkotása adja meg az erőt és a hitet mindannyiunknak itt, Gödöllőn is a köztünk lévő hidak újraépítéséhez!
Isten áldja Magyarországot! Isten áldja Gödöllőt! Isten áldja Önöket!”

Gémesi György beszédét követően került sor a Magyar Szabadságért Díj átadására.

S Magyar Szabadság Napja Alapítvány által 2000-ben alapított díjat minden évben olyan személyiségek kaphatják meg, akik az elmúlt évtizedekben tevékenységükkel nagyban hozzájárultak Magyarország függetlenségéhez, demokratikus fejlődéséhez, a magyarság tudat, a magyar kultúra megőrzéséhez, továbbviteléhez. Munkájukkal példát mutatnak a magyar nemzetnek, a magyar népnek.

Az elismerést idén Roszík Gábor, evangélikus lelkész, rendszerváltó politikus és dr. Beer Miklóst, a váci egyházmegye püspöke vehette át.

A Magyar Szabadság Napja Alapítvány kuratóriuma Roszík Gábor evangélikus lelkész részére életútja, az ország függetlenségéért, demokratikus átalakításáért tett tevékenysége elismeréséül ítélte oda a Magyar Szabadságért Díjat.

Roszík Gábor, a legújabb magyar demokrácia első szabadon megválasztott országgyűlési képviselője. Lelkész családból származik, diplomáját az Evangélikus Hittudományi Egyetemen szerezte.

1984-ben került lelkészként Gödöllőre, ahol a ,, parókus „lelkészi állást tíz éven át töltötte be. Ez idő alatt a veresegyházi és az isaszegi lelkészi feladatokat is ellátta. 1988. novemberében részt vett az MDF gödöllői szervezetének megalapításában és még ebben az évben nyílt levelet fogalmazott Gödöllő-Isaszeg akkori országgyűlési képviselőjének, a párt kezdeményezésére a képviselő asszonyt visszahívták a Parlamentből és 1989. áprilisában elérték, hogy lemondjon mandátumáról. A kommunista rendszerben ez volt az egyetlen sikeres kísérlet képviselő elmozdítására a Parlamentből!

Ezután időszakos választáson 1989. július 22-én, országgyűlési képviselővé választották. 1947 óta ő lett az első szabadon választott országgyűlési képviselő, az akkori magyar országgyűlés egyetlen demokratikusan választott tagja, aki a rendszerváltozás többpártrendszer programjával került a Parlamentbe. 1990-ben az MDF színeiben ismét országgyűlési képviselő lett. Roszík Gábor egyik kezdeményezője volt a Magyar Szabadság Napja megemlékezésnek, a szovjet csapatkivonás napján, 1991. június 30-án. Később a parlament országgyűlési határozatban rögzítette a nap elnevezését és az ünnepet is.

A Magyar Szabadság Napja Alapítvány kuratóriuma Dr. Beer Miklós Váci egyházmegye megyés püspökének a keresztény értékrend képviseletéért és terjesztéséért, a szegények és oltalomra szoruló embereinek védelméért tett tevékenysége , személyes példamutató életútja elismeréséül adományozta a Magyar Szabadságért Díjat.
Dr. Beer Miklós római katolikus pap, a Váci egyházmegye püspöke papi pályáját Esztergomban kezdte, ahol 1966-ban szentelték pappá.

A Hittudományi Akadémián avatták teológiai doktorrá. Lelkipásztori munkáját Kőbányán, Szobon, Márianosztrán, Pilismaróton, Dömösön és Esztergomban végezte. Közben teológiai tanárként filozófiát oktatott az Esztergomi Hittudományi Főiskolán, majd később annak rektora lett.

2000-ben az Esztergom-Budapesti főegyházmegye segédpüspöke lett, majd 2003-ban II. János Pál pápa a Váci egyházmegye megyés püspökévé nevezte ki. Jelmondata „Rendületlenül a hitben”.

Mindenki másnál nagyobb figyelmet fordít a civil szolgálattevőkre, az elkötelezett világiak képzésére, püspöksége alatt számos világi személyt szentelt diakónussá.
Papi szolgálata sohasem maradt az egyház és a templomok kőfalain belül, vallja, hogy ne csak arra a pár órára legyen a lelkünkben béke, amíg a szentmisét hallgatjuk, aztán mindent ott folytatunk, ahol abbahagytuk. A hitünk kötelez minket arra, hogy annak megfelelően éljünk.

Ennek tudatában próbál élni a világban és rendszeresen fejti ki gondolatait az egyház erényeiről és a hibáiról, a kereszténység jelenéről és jövőjéről, nem elhallgatva a keresztények felelősségét sem.

Különös súlya van ma kereszténynek lenni és ami ettől is több, keresztényként élni. Keresztényként nem háríthatjuk át a megoldás felelősségét másra, nem ámíthatjuk magunkat, nem csukhatjuk be a szemünket, ha bajbajutott embereket látunk. Akik nem maguk keresték a nyomorúságukat, de saját erejükből nem tudnak abból kiemelkedni. Keresztényként felelősségünk van értük, testvéreinkért, legyen az cigány, zsidó vagy bármely ország népe. Az Úristen egymásra bízott bennünket” – mondja több nyilatkozatában is-, „tőlünk várja, hogy testvérként tegyünk egymásért valamit. Amikor keresztény testvérként tekintünk a másik emberre, csak akkor nevezhetjük magunkat is valóban kereszténynek.

Több körlevelet adott ki a cigánypasztoráció elősegítésére, melynek legfontosabb eleme az evangelizáció, a hit terjesztése, a vallásos lelki életelmélyítése, megerősítése A lelki élet elmélyítése mellett a cigánypasztoráció a legkülönfélébb formákban tevőlegesen részt vállal a cigányság hátrányos helyzetű csoportjainak társadalmi felzárkóztatásában, egzisztenciális helyzetük javításában.

De számos helyen kerül sor ennek keretében karitatív adomány-osztásra, gyermek- és felnőtt oktatási programokra, átképzésekre, munkahelyteremtésre, idősek és betegek szociális gondozására.

Katolikus püspökként különös súlya van az általa képviselt gondolatoknak, nyilatkozatainak és az elmondottakért való kiállásának.

Megtanulni együtt élni, a keresztény gondolkodásunkból kell, hogy fakadjon. Mindenki testvér, ennek elfogadásához fel kell nőni. Keresztényként tudnunk kell, hogy senki sem maga választotta meg, hogy hová szülessen, mindannyian emberként születünk, és hordozzuk a Teremtő Isten képét. Sokan művelt, intelligens keresztény embernek gondolják magukat, csak éppen az hiányzik az életükből, ami a legfontosabb, ami miatt tényleg kereszténnyé válhatnának, az önzetlenség, a lemondás, a jézusi lelkület. Nagyon nehéz feloldani a gyűlöletet, az előítéletet, de nincs más út – Beer Miklós püspök ezt vallja, erre tett esküt. „ pap vagyok mindenhol”, mondja és e szerint éli életét.

A díjak átadását követően az Urban Verbunk Kötéltánc című műsorát láthatták. A koreográfiát Tóth Judit és Moussa Ahmed készítette. A műsorban közreműködött Ádám Krisztián artistaművész. Az ünnepi programot hagyományosan tűzijáték zárta.

A rendezvényt a múlt évben Magyar Szabadságért Díjjal kitüntetett, az idén 100 esztendős dr. Bálint György, mindenki Bálint gazdája, valamint holland testvérvárosunk, Wageningen polgármestere, Geert van Rumund és a wageningeni delegáció tagjai is megtisztelték jelenlétükkel.

Címkék: Gödöllő