Panattoni beruházás – részletes környezetvédelmi hatástanulmány szükséges

Sokan tudják, hogy az óriásberuházás egy hét épületegyüttesből álló projekt lenne, amely logisztikai parkként szolgálna, közvetlenül Dunaszerdahely szomszédságában. A vonatkozó előírások amiatt szükséges volt elkészítenie a vállalatnak egy környezetvédelmi hatástanulmányt, amelyet a járási hivatal környezetvédelmi szakosztályára be is adtak, Abban azonban csak két csarnok felépítésével kapcsolatos hatásokat elemeznek, ami ugye egészen más paraméterekre épül, mintha a valós, több ezer embert foglalkoztató beruházásról lenne szó.

A nagy beruházás értelemszerűen több közlekedési eszközt, teherszállítást feltételez, amelyek a vonatkozó előírások szerint a dunaszerdahelyi és csallóközkürti utakon nem járhatnának, mivel azok csak harmadosztályú utak, hanem kizárólagosan első, illetve másodosztályú utakat vehetnének igénybe. Ahhoz azonban át kell jutniuk a beruházás területéről a vasúton keresztül az 1/63-as útig.

Itt például már a vasúttársaság is előre jelezte, hogy a vasútvonalon vagy a sínek alatt, vagy a sínek felett kellene a teherforgalomnak haladnia, nem azon keresztül.

Ezen kívül az is szóba került a véleményeztetési eljárás kapcsán, hogy egy körforgalom kiépítése lenne szükséges a 63-as úton, amely a kamionforgalomnak biztosítaná a folyamatos közlekedést, hogy ne alakulhassanak ki sorok a főútra való fel- és lehajtás során.

A város, de lakói is jól tudják, hogy például a Metransot kiszolgáló teherautók és kamionok, illetve a Deichmann Logisztikai Központját, valamint a Cargo partnert kiszolgáló fuvarozó cégek is jelentős hatással vannak Dunaszerdahely város közlekedésére. Ám egy hét csarnokból álló, több tízezer négyzetméter területű komplexum esetében a közlekedést terhelő kamionok száma bizony bőven meghaladná a jelenlegit, sőt megduplázódna, megháromszorozódna. Mi épp emiatt tartunk attól, hogy ez a beruházás, amellett, hogy munkahelyeket is teremtene, ugyanakkor olyan környezeti hatásokkal bírna, amelyek negatívan befolyásolnák az itt élő emberek mindennapjait. Nem csupán a dunaszerdahelyiekét, hanem a balázsfaiakét vagy a nagyudvarnokiakét is, hiszen a csallóközkürti úttal határos területen valósulna meg a beruházás.

Dunaszerdahely város vezetésének és önkormányzatának is az a szempontja, hogy ezért is készüljön egy olyan átfogó hatástanulmány, amely nem csak a közlekedés egyfajta megoldására fókuszálna, hanem az itt élők valós igényeit is figyelembe venné. Csak egy példát kiemelve, esetünkben a több ezer tehergépjármű miatt a háttérzaj is érezhetően nőne.

Egy ilyen jellegű és méretű beruházáshoz minimum szükséges lenne, hogy Dunaszerdahelyről első osztályú úton lehessen eljutni a Pozsony és Nyitra felé vezető autópályákig, amelyek most az észak-dél összeköttetést biztosítják. Magyarán a nagy autópályákra való rácsatlakozást nem a megyei másodosztályú, ráadásul nem a tranzitforgalomra készült utakon kellene megvalósítani, hanem az államnak ki kellene építenie egy olyan elsőosztályú utat Dunaszerdahelyről észak felé, amely biztosítani tudná a kamionforgalmat és természetesen a meglévő községek területén kívül haladna.

Másrészt kiemelném, hogy a hatástanulmány tekintetében eddig a hivatalok mindig csak eljárási hibákat kerestek, és nem a probléma valós megoldását. Lényegében ugyanis csak a procedurális hibákkal kapcsolatos véleményüket fogalmazták meg – visszaadva így a fellebbviteli szerv a járási szintű, illetve első fokozatú államigazgatási szervnek újratárgyalásra azokat.

Ez a kérdés azonban nem csupán procedurális, eljárásjogi probléma, hanem olyan ténykérdés, amellyel szükséges foglalkozni – az itt élő emberek lakhatásának, környezetének a minősége miatt. Ráadásul a környezeti és a közlekedési hatásoknak a megvizsgálását ne csupán 1-2 csarnok felépítésével kapcsolatosan szükséges megvizsgálni, hanem mind a hét tervezett csarnok felépítésével számolva!

(Megjelent a Dunaszerdahelyi Hírnök 2023 júniusi számában)