A városvezető kiemelte: nem ért egyet a dunaszerdahelyi biztos azon kijelentésével, mszerint "Szerdahelyen egy ilyen nyomortanyát, szegregátumot létrehozni minimum kockázatos vállalkozás”. A téma jobb átlátása érdekében ezután a média munkatársainak felvázolta, miként jutott a város vezetése oda, hogy a Karcsai úton alakítson ki szállást a tartozásokat felhalmozó lakosoknak.
Ennek kezdete még 1996-ra nyúlik vissza, amikor a városvezetés ingatlan vásárolt ezen a részen, ahol fokozatosan kialakította az A és B épületet, majd a konténerlakásokat. Ide költöztették később a szomorúan ismerté vált Lőrincz Gyula utcai 2134-es lakótömb nem fizető és óriási tartozásokat felhalmozó lakóit. Az itt élő családok 230 ezer eurót meghaladó összeg elmaradást halmoztak fel, de mindennapi tevékenységükkel is zavarták a környező városlakókat. Az átköltöztettek úgy kerülhettek a kialakított lakásokba a Karcsai útra, ha beleegyeztek, a szociális segélyeiket a Városi hivatalba kérik, ebből levonták a lakbért és a tartozásaik előre fixált havi törlesztőrészleteit, s az így fennmaradó összeget vehették át a hivatal pénztárában.
Hájos kiemelte, ebben az időszakban a heti találkozók alkalmával minden tartozásokat felhalmozott polgárt megismert. Egyúttal a többlépcsősség értelmében az ott élőknek a szabályok betartása mellett van lehetőségük a konténerlakásokból átkerülni az A és B épületekbe, azoknak, akiknek pedig állandó keresetünk van, akár a városi bérlakásokba. Utóbbi eddig 10 családnak sikerült, akik közül kettő család került vissza a Karcsai útra.
A polgármester figyelmeztett arra is, hogy sajnálatos módon az ott élők között komoly méreteket ölt a bűnőzés, amely kapcsán már többször konzultált a rendőrség járási és kerületi parancsnokaival. A megelőzés szempontjából viszont nem a roma polgárőrség lenne a megoldás, amelyet a roma kormánybiztos országosan javasol, hanem a kamerarendszer, amely hamarosan működőképessé válik.
A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Ravasz József, a Romológiai Kutató- és Módszertani Intézet vezetője is figyelmeztetett, a romákat mélyebben ismerő ember nem gondolhatja, hogy a polgárőrség lehet a megoldás a problémára. A felzárkóztatás kapcsán megjegyezte, ebben segíthetne egy regionális agrárprogram, amelynek javaslatát ki is dolgozták. Emellett pedig jelenleg is több program működik a városban, amely például az oktatási felzárkóztatást segíti elő.
Hájos egyúttal kifejtette, megérti a kormánybiztost mint a Most-Híd párt alelnökét, hogy egy MKP-s polgármester munkáját nem dicsérheti, mert a pártja tagjai részéről nem lenne elfogadható, ha viszont dunaszerdahelyiként szeretne tenni a roma lakosok érdekében, szívesen elfogadják a küldött szakemberek segítségét, mert sosem mondták, hogy megtalálták a megoldást a problémára. Egyúttal jelezte szívesen fogadja Ravasz Ábelt a hivatalában vagy meglátogatja őt személyesen is. Azt pedig nem tartja szerencsésnek, hogy a médián keresztül üzengessenek egymásnak.
A téma kapcsán a a Romológiai Kutató- és Módszertani Intézet is nyilatkozatot adott ki, amelyet itt olvashatnak.
