Mindez a Gazdasági és Szociális Reformok Intézete (INEKO) és az Európai Bizottság Szlovákia Képviseletének tagjai által készített jelentésben olvasható, amely a Szlovákia leszakadó régióinak felzárkózatási lehetőségeit taglalja.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megállapításai szerint Szlovákia a legnagyobb regionális különbségeket kimutató országok közé tartozik. Ennek fő oka, az hogy a Pozsonyon kívüli régióknak tartósan kevesebb a bevétele és magas az őket sújtó munkanélküliségi ráta. Ez különösen igaz Kelet- és Közép-Szlovákia déli járásaiban.
A régiók fejlődését fékező akadályok közé az INEKO a gyakorlathoz gyengén kapcsolódó oktatási rendszert, a fejletlen infrastruktúrát, a kis jövedelemmel rendelkezők magas járulékfizetési kötelezettségeit, valamint a komplikált bürokráciát és a meglévő források felhasználása körüli korrupciót sorolta.
Addig, míg Nyugat-Szlovákia a képzett munkaerő hiányával küzd, az ország déli és keleti részein a tartós munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot, melyhez társul az munkaerő alacsony képzettsége és gyenge mobilitása. „Nagyrőce, Rozsnyó és Rimaszombat, olyan járások, ahol még mindig 20 százalék felett van a munkanélküliségi ráta. Itt kulcsfontosságú lenne az olyan rizikós csoportok, mint a romák, fiatalok, a kiskorú gyerekeket nevelő anyák bekapcsolása a munka világába" – mutatott rá Dušan Chrenek, az Európai Bizottság Szlovákia Képviseletének vezetője.
A déli és a keleti járások a 20 százalékos munkanélküliségi rátával kimutathatóan lemaradnak a nyugati járások mögött. A Pöstyéni-, a Nagyszombati- és Galántai járásokban 3 százaléknál kisebb volt a munkanélküliségi ráta márciusban. Nyugat-Szlovákia további 10 járásában pedig 4 százalék alatt mérték a munkanélküliségi rátát ebben az időszakban.
Peter Goliaš, az INEKO igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 2013-tól a foglalkoztatás mértékét illetően a regionális különbségek lassan csökkennek, a bevételi különbségek és a szegénységi mutatók azonban változatlanok. Rámutatott, hogy az elmaradott régiókon segíthetne az alacsony keresetű emberek járulékfizetésének csökkentése, ide értve az egyéni vállalkozókat és a megbízási szerződésre dolgozókat is, úgy hogy megérje mindenkinek legálisan dolgozni.
Fontos a középiskolák ösztönzése, hogy azok a munkavilágának képezzék a diákokat, s így megállják a helyüket a munkaerőpiacon. „Az államnak nyilvánosságra kellene hoznia, hogy az egyes iskolák végzősei között milyen a munkanélküliek aránya, és ehhez szükséges alakítani az iskoláknak nyújtott normatív támogatást, figyelembe véve azt, hogy a végzősök hogyan tudnak érvényesülni a munkaerőpiacon"- hangsúlyozta Goliaš.
Borisa Sloboda a Munkaügyi Minisztérium, EU-s pénzügyi alapok szekciójának igazgatója szerint az Emberi Erőforrás Operatív program keretében a 2014-2020 időszakra a tárca rendelkezésére 2,2 milliárd euró van biztosítva. Ennek legnagyobb része a foglakoztatásra, képzésre és a szociális integrációra lesz felhasználva. Megállapította, hogy a tartósan munkanélküliek kevésbé képzettek, kevés a bevételük, ezért nem éri meg nekik a távolabbi munkába járás. „Számukra a régiójukban kell munkalehetőséget biztosítani" – hangsúlyozta.
„Az EU-s pénzügyi alapoknak köszönhetően a 2014-2020-as programidőszakban összesen15,3 milliárd eurót használhat fel Szlovákia infrastruktúra-fejlesztésre, humán erőforrásra, egészségügyre, környezetvédelemre, fogalakoztatásra és szociális felzárkóztatásra Szlovákia kevésbé fejlett régióiban" – mutatott rá a lehetőségekre Chrenek.
Forrás: gazdasag.sk
