Közösségi alkotásból született művek a XXIV. Művésztelep zárókiállításán

A megjelenteket Iván Péter, a Kortárs Magyar Galéria, valamint a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ igazgatója köszöntötte. Elmondta, a művésztelep tíz napja nemcsak intenzív alkotómunkával, hanem találkozásokkal, szakmai eszmecserékkel és közösségépítéssel is telt. A program kettős célt szolgál: egyrészt gyarapítja a Kortárs Magyar Galéria 1994-ben alapított, mára csaknem 1200 művet számláló gyűjteményét, másrészt lehetőséget teremt a művészek közötti szakmai kapcsolatok elmélyítésére.

„Mi egy olyan intézmény vagyunk, amely a gyűjteménygyarapítást és a művészközösség építését tekinti alapvető küldetésének” – hangsúlyozta Iván Péter. Mint mondta, a művésztelep alkotómunkája az elmúlt évekhez hasonlóan a dunaszerdahelyi termálfürdő környezetében zajlott.

A zárókiállításnak ezúttal, rendhagyó módon a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előcsarnoka adott otthont. Bár a helyszín adottságai miatt bizonyos kompromisszumokra volt szükség, nagy előny, hogy a színházi előadásokra, koncertekre és más kulturális rendezvényekre érkezők közül is sokan találkozhatnak így az itt bemutatott kortárs művekkel.

A XXIV. Művésztelepen Dolán György, Kammerlohr-Kováts László, Kelemen Dénes, Kovács Péter Balázs, Kovács Barnabás, Kováts Nikolett, László Dániel, Lencsés Ida, Szotyori László, Varga Edina és Varga-Amár László vett részt. A szervezők külön köszönetet mondtak Péntek Istvánnak és Péntek Máriának is, akik ismét támogatták a művésztelep megvalósítását.

Karaffa Attila alpolgármester ünnepi beszédében kiemelte: a huszonnégy alkalom már olyan hagyomány, amelyre Dunaszerdahely joggal lehet büszke. Mint fogalmazott, a Kortárs Magyar Galéria hosszú évek óta nem csupán kiállítóhely, hanem találkozási pont is, amely művészeket, művészetkedvelőket, különböző nemzedékeket és gondolatokat kapcsol össze.

„Hiszem, hogy egy város akkor igazán élő, ha van benne helye a kultúrának. Ha vannak közösségek, amelyek értéket teremtenek, vannak művészek, akik új szemszögből mutatják meg nekünk a világot, és van közönség, amely kíváncsi minderre” – mondta az alpolgármester. Hozzátette, Dunaszerdahely olyan város szeretne lenni, amely őrzi magyar kulturális örökségét, ugyanakkor nyitott az új gondolatokra és a kortárs művészetre is.

A tárlatot Varga-Amár László Munkácsy-díjas festőművész, a művésztelep vezetője nyitotta meg. Beszédében a művésztelepek közösségteremtő erejéről szólt. Felidézte a magyar művésztelepi mozgalom jelentős hagyományait, köztük Szolnok és Nagybánya példáját, rámutatva: az ilyen alkotói találkozók lehetőséget adnak arra, hogy a művészek kiszakadjanak a műtermi munka magányából, inspirálják egymást, tapasztalatokat cseréljenek és új szakmai kapcsolatokat alakítsanak ki.

Varga-Amár László szerint a dunaszerdahelyi művésztelep különleges értéke éppen az alkotás, a közösségi élmény és a feltöltődés egységében rejlik. Köszönetet mondott Dunaszerdahely városának, az önkormányzatnak, a galéria vezetésének, valamint mindazoknak, akik támogatásukkal hozzájárultak a program újabb sikeres évfolyamához. A programot Lelkes Ádám Dominiknak, a dunaszerdahelyi Ki mit tud 2026-os különdíjazottjának az előadása színesítette. 

A Csaplár előcsarnokában megtekinthető zárókiállítás egyszerre ad ízelítőt az elmúlt tíz nap alkotói munkájából, és mutatja meg azt a sokféle látásmódot, amely a művésztelep résztvevőit jellemzi. Az itt készült művek egyúttal tovább gazdagítják a Kortárs Magyar Galéria csaknem három évtized alatt felépített gyűjteményét.

(nagy)