A megmaradás hitével gyújtottak gyertyát Dunaszerdahelyen a Nemzeti Összetartozás Napján

A rendezvény elején köszöntötték Balogh Csabát, Magyarország pozsonyi nagykövetét, Hájos Zoltánt, Dunaszerdahely polgármesterét, valamint Pomichal Krisztiánt, a felvidéki Mathias Corvinus Collegium vezetőjét. Az esemény, mint mondták, mindazokat hívta aznap emlékezni, akik „az összetartozás érzését és értékét közösen” szeretnék megélni ezen a napon.

A program bevezetéseként Kovács Beke Írisz, a Kodály Zoltán Alapiskola diákja szavalt (felkészítő tanára Simon Anikó). Ezt követően felidézték, hogy június 4-ét, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját a magyar Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává. A törvény nemcsak a történelmi Magyarország szétdarabolására emlékeztet, hanem arra a felelősségre is, amely a magyar nemzet egészéért és a Kárpát-medencében együtt élő népek békés jövőjéért vállalható.

A megemlékezés szónoka, Pomichal Krisztián előbb Trianon történelmi következményeiről beszélt. Felidézte, hogy 3,7 millió magyar ember került egyik napról a másikra új államok fennhatósága alá, sok esetben másodrendű állampolgárként. Szólt arról is, hogy a történelmi Magyarország nemzeti vagyonának jelentős része elveszett, vasútvonalak, gyárak, bányák, ipari és gazdasági erőforrások kerültek az új határokon kívülre.

Pomichal hangsúlyozta: Trianon nem csupán térképekben, számokban és történelmi adatokban mérhető. Sokkal inkább emberi sorsokban, családtörténetekben, megtört életekben és a mindennapokban tovább élő következményekben. Ennek érzékeltetésére saját dédnagyapja, Kovács Gyula történetét idézte fel, aki 1901-ben született, s bár szülőföldjét alig hagyta el, élete során négyszer változott meg az állampolgársága.

A szónok kitért arra is, hogy Trianon öröksége ma sem csupán múlt idő. Jelen van minden olyan helyzetben, amikor a magyar közösség nyelvi, kulturális vagy közösségi jogai sérülnek, amikor a magyar szó, a magyar iskola, a magyar jelképek vagy a magyar közösségi önazonosság kerül próbatétel elé.

Mindezek ellenére Pomichal szerint Trianonra nem lehet helyes válasz a sértődés, a bezárkózás vagy a gyűlölet. Úgy fogalmazott: a 20. század a magyarság számára súlyos veszteségeket hozott, de a 21. századot csak akkor lehet megnyerni, ha a Kárpát-medence népei képesek együtt gondolkodni és együttműködni. „A 21. század győzelméhez, a 21. század megnyeréséhez arra van szükség, hogy a népekkel, akikkel együtt élünk, együttműködjünk” – hangsúlyozta.

Beszéde végén a megmaradás erejére irányította a figyelmet. Mint mondta, 106 évvel Trianon után is magyar közösségek sokasága emlékezik szerte a Kárpát-medencében, s ez önmagában is annak bizonyítéka, hogy a magyarság a történelmi csapások ellenére is képes volt talpon maradni.

A beszédet követően a Zengő Gyermekkórus énekelt, majd Karaffa Attila alpolgármester, a szervező Pázmaneum Polgári Társulás elnöke köszöntötte a megjelenteket. 

„Újra és újra összejövünk itt a Csallóköz szívében, hogy tanúbizonyságot tegyünk arról, hogy mi itt szeretnénk továbbra is élni szülőföldünkön, itt szeretnénk megmaradni, és megvédeni azokat az értékeket, amelyeket már Szent István királyunk óta hiszünk és vallunk” – fogalmazott.

Karaffa Attila kiemelte: a magyar közösség jövője a magyar iskolák, a magyar kultúra és a magyar közösségi élet védelmén is múlik. Ehhez szerinte összefogásra, közös gondolkodásra és erőre van szükség. Felidézte, hogy a Nemzeti Összetartozás Napján Dunaszerdahelyen több program is a közös emlékezést szolgálta. A városba Pápáról is érkeztek fiatalok, a Szabó Gyula Szakközépiskola testvérdiákjai, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ előtt pedig megtartották az Összetartozás táncát. A nap végén a résztvevők pedig hagyományosan a Trianon-emlékfánál gyűltek össze.

A megemlékezés végén a jelenlévők mécseseket helyeztek el a Trianon-emlékfánál, majd közösen elénekelték a Himnuszt.

(nagy)