A polgármester hangsúlyozta: a 2022-ben elmélyülő európai energiaválság, valamint az akkori kísérletező kormányok önkormányzatokat érintő döntései együttesen a modern Szlovákia egyik legsúlyosabb önkormányzati költségvetési válságát idézték elő.
„A 2022–2023-as időszakot az önkormányzatok finanszírozásának egyik legsötétebb és legkiszámíthatatlanabb időszakaként jellemezhetjük”
– fogalmaz.
„Az energiaválság következtében a városi fenntartású intézmények – az iskolák, óvodák, szociális intézmények, sportlétesítmények és hivatali épületek – villamosenergia- és gázköltségei a korábbi szint többszörösére, egyes esetekben a hétszeresére emelkedtek.
Számos szlovákiai település kénytelen volt az éjszakai órákban lekapcsolni vagy korlátozni a közvilágítást, visszafogni a közterületek karbantartását, elhalasztani a fejlesztéseket, illetve csökkenteni a kulturális, sport- és civil szervezetek támogatását.
A beígért állami kompenzációk a bürokratikus folyamatok és a politikai bizonytalanság miatt sokszor csak késve érkeztek meg és nem is voltak hatékonyak.”
Hájos Zoltán szerint az akkori energiaválság gazdasági csapást jelentett az önkormányzatokra, amit további számos állami intézkedés is tetőzött. Ezek közül kiemelte a gyermekek után járó adóbónusz jelentős megemelését, ami csökkentette a személyijövedelemadó-alapot, amelyből az önkormányzatok részarányosan részesültek.
„Mivel a városok és községek működésének egyik legfontosabb finanszírozási forrását éppen a személyi jövedelemadó visszaosztása jelenti, az intézkedés közvetlenül szűkítette az önkormányzatok bevételeit. Dunaszerdahely esetében ez évente több mint 800 ezer eurós kiesést okozott.”
A polgármester kifogásolta azt is, hogy több, az önkormányzatokat érintő szociális jogszabály szakmai egyeztetés és részletes hatástanulmány nélkül, gyorsított eljárásban került a parlament elé, emiatt a városoknak nem maradt elegendő idejük felkészülni a döntések költségvetési következményeire.
Az önkormányzatokra így egyszerre nehezedett az emelkedő energiaköltségek és a csökkenő állami bevételek terhe. Sok település erre a helyi adók jelentős emelésével, a beruházások leállításával, a közszolgáltatások visszafogásával és a helyi szervezetek támogatásának csökkentésével reagált.
Hájos Zoltán szerint Dunaszerdahelynek mindezt sikerült elkerülnie.
Négy év alatt 11 százalékponttal csökkent az eladósodottság
A polgármester által ismertetett adatok szerint Dunaszerdahely adósságmutatója 2026. június 30-án 22,66 százalék volt. A szlovákiai önkormányzatokra vonatkozó törvényi adósságplafon a folyó bevételek 60 százalékánál húzódik, így a város jelenlegi eladósodottsága jelentős pénzügyi mozgásteret és megfelelő likviditási biztonságot jelent.
„A város eladósodottsága 2022-höz képest 11 százalékponttal lett alacsonyabb, ami relatív értelemben megközelítőleg 33,7 százalékos javulásnak felel meg.
A város működési mérlege ugyancsak pozitív. A 2025-ös évben a folyó bevételek és kiadások különbsége 4 661 215,21 eurós működési többletet eredményezett. Ez több mint kétszerese a 2022-ben elért, megközelítőleg kétmillió eurós működési többletnek. A 2025-ös adatot Dunaszerdahely hivatalos zárszámadása is tartalmazza” – fogalmazott a városvezető.
A Finstat adataira hivatkozva a polgármester elmondta, hogy a város saját bevételei az utolsó vizsgált évben 14 százalékkal növekedtek. Kiemelte továbbá, hogy Dunaszerdahely több mint 26 sikeres európai uniós pályázatot nyert el, a lehívott támogatások összege pedig meghaladta a 15 millió eurót. Ezek a külső források lehetővé tették, hogy a város a pénzügyi egyensúly megőrzése mellett jelentős fejlesztéseket hajtson végre.
Hájos Zoltán az INEKO önkormányzati pénzügyi értékelésére is hivatkozott. Elmondása szerint Dunaszerdahely a vizsgált városok rangsorában a 49. helyen áll, és 2022 óta 16 helyet lépett előre. Az INEKO a települések pénzügyi egészségét többek között az összadósság, az adósságszolgálat, a folyó költségvetés egyenlege és a lejárt kötelezettségek alapján értékeli.
A 2024-es pénzügyi csomag alapozta meg a stabilitást
A kedvező eredmények Hájos Zoltán szerint nem egyetlen döntésnek, hanem egy összehangolt, több területet érintő intézkedéssorozatnak köszönhetők.
„Ennek egyik legfontosabb eleme a 2024-ben elfogadott pénzügyi csomag volt, amelynek célja a bevételek növelése, a működési kiadások csökkentése és a városi költségvetés hosszú távú stabilizálása volt.
A városvezetés itt ráadásul elsődlegesen nem a lakosságot közvetlenül terhelő adók emelésére helyezte a hangsúlyt. Olyan bevételi forrásokat kerestünk, amelyek a városban életvitelszerűen élő, de ide állandó vagy átmeneti lakóhelyre be nem jelentett lakosok rendszerbe történő bevonását, a fejlesztési alapokból származó források hatékonyabb felhasználása, a turizmusból származó bevételek jobb kihasználását, valamint az adózási kiskapuk lezárását szolgálták.”
Dunaszerdahely hivatalos lakosságszáma megközelítőleg 22 400 fő, miközben a városi szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevők számát 26 ezerre becsülik. A polgármester elmondta, jelentős azoknak a száma, akik életvitelszerűen Dunaszerdahelyen élnek, de máshol rendelkeznek bejelentett lakóhellyel.
„Ez azért jelent problémát, mert a személyi jövedelemadóból származó állami részesedést a hivatalosan nyilvántartott lakosságszám alapján osztják vissza az önkormányzatoknak.
A város tehát ezek után az emberek után nem kapja meg a neki járó részesedést, miközben ők is használják az utakat, a közvilágítást, a hulladékgazdálkodási rendszert és más városi szolgáltatásokat”
– mondta el Hájos Zoltán.
A polgármester számításai szerint már az érintettek tíz százalékának bejelentkezése is megközelítőleg 500 ezer euró többletbevételt jelenthetne évente.
A hulladékkezelés átalakítása bevételt és megtakarítást is hozott
A lakosság nyilvántartásba vételét a hulladékgazdálkodási és a parkolási rendszer átalakítása is ösztönözte. A föld alatti hulladékgyűjtők kiépítése egyszerre több célt szolgált: csökkentette a lerakásra kerülő hulladék mennyiségét, javította a szelektív gyűjtés arányát, rendezettebbé tette a gyűjtőhelyek környezetét, és lehetővé tette a rendszer használóinak pontosabb nyilvántartását.
„A gyűjtőedények használatához szükséges chipet azok kaphatták meg, akik állandó vagy átmeneti lakóhellyel rendelkeznek a városban. Ez több száz, korábban nem regisztrált lakost ösztönzött arra, hogy hivatalosan is bejelentkezzen Dunaszerdahelyre. Jelenleg épp így már mintegy 820 átmeneti lakóhellyel rendelkező személy szerepel a rendszerben”
– tette hozzá.
A szelektív hulladékgyűjtés arányának javulása a kiadásokat is csökkentette. Hájos Zoltán szerint Dunaszerdahely bekerült a szelektív gyűjtés arányát leggyorsabban növelő tíz szlovákiai település közé, és a jobb eredmények legalább évi százezer eurós megtakarítást hoztak.
A parkolási rendszerben ugyancsak előnyt élveznek a városban állandó lakóhellyel rendelkezők, míg a nem dunaszerdahelyi lakcímmel rendelkező autósoknak fizetniük kell. A polgármester ugyanakkor elismerte, hogy ezen a területen az eddigieknél jobb eredményre számítottak.
Több mint négymillió eurót hozott a fejlesztési illeték
A bevételnövelő intézkedések egyik legjelentősebb eleme a fejlesztési illeték bevezetése volt. Ez a polgármester tájékoztatása szerint eddig több mint négymillió euró bevételt hozott a városnak.
„Dunaszerdahely az elsők között vezette be az illetéket, amelyet a családi házak esetében is a törvény által lehetővé tett magasabb szinten állapítottuk meg.
Az intézkedés egyik célja az ellenőrizetlen betelepülés fékezése volt, ugyanakkor a helyiek számára kedvezményt is kialakított: aki legalább két évig életvitelszerűen az adott ingatlanban lakik és teljesíti a meghatározott feltételeket, városi alapítványon keresztül olyan mértékű támogatást kap, mint amelyet a fejlesztési illetéként a város kasszájába befizetett”
– fogalmazott Hájos Zoltán, hangsúlyozva, hogy az intézkedéssel így nem a helyi lakosságot kívánták terhelni.
Évente mintegy félmillió euró származhat a szállásadóból
A város megemelte az idegenforgalmi, illetve szállásadót is: annak mértéke száz százalékkal, vendégéjszakánként két euróra nőtt. Ez ugyancsak olyan bevétel, amely nem közvetlenül a dunaszerdahelyi lakosságot terheli.
„Döntenünk kellett arról is, hogy a város kiveszi-e a Thermalpark által megtermelt, évente több mint kétmillió eurós adózás utáni nyereséget, vagy a vállalatnál hagyja azt további fejlesztésekre. Végül az utóbbi megoldást választottuk: a fürdő nyereségét nem vontuk el, hanem annak fejlesztésére fordítottuk, a városi bevételeket pedig inkább a látogatók által fizetett szállásadó növelésével erősítettük” – jelezte Hájos Zoltán.
A szállásadóból évente átlagosan mintegy 400 ezer euró folyik be, a városvezetés várakozásai szerint pedig ez az összeg hamarosan elérheti az évi 500 ezer eurót.
Adózási kiskapukat is lezártak
A pénzügyi csomag részeként felülvizsgálták az ingatlanok adózási besorolását is. A városvezetés azt tapasztalta, hogy egyes vállalkozások az általuk használt épületeket az úgynevezett „egyéb” kategóriába sorolták, amelynek adómértéke csupán töredéke volt a rendes vállalkozói kategóriáénak.
A város ezért az „egyéb” kategória adómértékét a legalacsonyabb vállalkozói kategória szintjére emelte.
„Az adózási kiskapu lezárása több mint 800 ezer eurós bevételt eredményezett. Ez az intézkedés szintén nem a lakossági ingatlanok tulajdonosait érintette.
A lakosságot érintő helyi adókhoz csak ezt követően nyúlt hozzá az önkormányzat.” Hájos Zoltán emlékeztetett arra, hogy 2024 előtt mintegy tizenöt éven keresztül nem történt érdemi adóemelés, miközben az infláció és a működési költségek jelentősen növekedtek. A módosítás után is arra törekedtek, hogy a hasonló, húsz-huszonötezer lakosú szlovákiai városokkal összehasonlítva Dunaszerdahelyen maradjanak az egyik legalacsonyabbak a helyi adók.
Az energiahatékonysági beruházások most hozzák meg az eredményüket
A költségvetési egyensúlyt nemcsak a bevételek növelésével, hanem a kiadások célzott csökkentésével is javították. A város beruházási programjának első szakaszában ezért az energiahatékonysági fejlesztések kerültek előtérbe.
„Dunaszerdahely városa sikeresen pályázott az óvodák, iskolák, szociális intézmények, sportlétesítmények és más városi épületek energetikai korszerűsítésére. A fejlesztések érintették többek között a műjégpályát, a városi sportcsarnokot, a Városházát, több iskolát és óvodát, valamint a Vermes-villát is.
Első lépésként optimalizáltuk a közvilágítás működését. A rendszer a késő esti és éjszakai órákban automatikusan csökkenti a fényerőt, majd a szükséges időszakban ismét növeli azt. Ennek köszönhetően nem kellett teljes utcákon lekapcsolni a világítást, mégis jelentősen csökkent az energiafelhasználás.
A városi intézmények fűtési rendszereibe ugyancsak energiafelhasználást optimalizáló berendezéseket telepítettünk, emellett átmenetileg befagyasztottuk a béreket és több kisebb működési megtakarítást is bevezettünk” – jelezte a polgármester.
Hájos Zoltán szerint mindez egy tapasztalaton alapuló, összehangolt intézkedéssorozat része volt. Más településeken egyszerű, azonnal érzékelhető megszorításokat alkalmaztak: lekapcsolták a közvilágítást, ritkábban nyírták a füvet, csökkentették a szolgáltatások mértékét, vagy elhalasztották a beruházásokat. Dunaszerdahely ehelyett olyan szerkezeti átalakításokat hajtott végre, amelyek hosszú távon is mérséklik a kiadásokat.
„Ez magyarázza azt is, hogy a választási ciklus első éveiben miért nem a közterek átalakítása és csinosítása kapott nagyobb hangsúlyt, hanem a Városliget-projekt vagy a belváros teljes körű megújítása.
Szükség volt előbb az energiafelhasználás csökkentését és a pénzügyi stabilitás megteremtését előtérbe helyezni, ezek voltak az elsődlegesnek. Ezek a beruházások mára megtérültek, és megteremtették a további városfejlesztések pénzügyi alapját.”
Nem csökkentek a szolgáltatások mértéke és a helyi támogatások
A polgármester kiemelte, hogy a város a rendkívül nehéz gazdasági időszakot komolyabb működési fennakadások nélkül vészelte át. Nem kellett számottevően csökkenteni a közszolgáltatások mértékét és a színvonalát, miközben a sport-, a kulturális és a civil szervezetek támogatását nemcsak megőrizték, hanem tovább is növelték.
„Mindeközben történelmi léptékű fejlesztések kezdődtek vagy valósultak meg, a városnak pedig elegendő tartaléka és hitelkapacitása maradt ahhoz, hogy folytassa az utak, terek, zöldterületek, intézmények és más városi infrastruktúra korszerűsítését.
Az elmúlt időszak gazdálkodási eredményei azt bizonyítják, hogy Dunaszerdahely szakmailag és időben reagált a válsághelyzetre. A javuló adósságmutató, a több mint 4,6 millió eurós működési többlet, a növekvő saját bevételek, az uniós támogatások és az energiahatékonysági fejlesztések együttesen teremtették meg a város jelenlegi pénzügyi stabilitását” – emelte ki Hájos Zoltán.
Újabb nehéz gazdasági időszak következhet
A polgármester ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a következő években ismét kedvezőtlenebb gazdasági környezet alakulhat ki. Az előrejelzések szerint 2026-ban a szlovák gazdaság növekedése 0,8 százalékra lassulhat, miközben az infláció elérheti a 4,3 százalékot.
„Az államháztartás romló helyzete, az energiahordozók árának emelkedése, az európai gáztározók alacsony töltöttsége, valamint az orosz–ukrán háború elhúzódása ismét komoly kihívások elé állíthatja az önkormányzatokat.
Úgy vélem, ilyen bizonytalan gazdasági körülmények között különösen fontos a vezetői tapasztalat és a pénzügyi fegyelem. Amikor bizonytalanok a körülmények, nem szerencsés kísérletezni” – fogalmazott.
„A tapasztalat biztonságot jelent”
Hájos Zoltán 2009 óta vezeti Dunaszerdahelyt. Elmondása szerint ez idő alatt négy jelentős válsághelyzettel kellett megbirkóznia a városnak, miközben a lakosság ezek következményeiből nem érzékelt súlyosabb működési fennakadásokat.
A polgármester szerint a hosszú vezetői tapasztalatot nem hátrányként, hanem olyan tudásként kell értékelni, amely válságos időszakokban biztonságot jelent a város számára.
„Pontosan tudom, mit jelent válságos időszakban is megőrizni a város működőképességét és pénzügyi stabilitását” – hangsúlyozta. A városvezető azonnal hozzá is tette, hogy ehhez olyan képviselő-testületi háttérre is szükség van, amely képes együttműködni és elfogadni a szükséges döntéseket.
„Tapasztalt polgármester tapasztalt testület élén – véleményem szerint ez teszi kiszámíthatóvá és biztonságossá egy település mindennapjait, akár válsághelyzetekben is. Emlékezzünk Nagymegyer példájára, ami megmutatta, milyen károkat okozhat, ha a polgármester és a képviselő-testület között tartósan nincs megfelelő együttműködés. Dunaszerdahelynek nem újabb konfliktusokra, hanem tapasztalt vezetésre, együttműködésre és működőképes képviselő-testületi többségre van szüksége” – zárta gondolatait Hájos Zoltán polgármester.
(dszi)
Ezt már olvasta?
Mintegy ötven család segítette adományaival a rászorulókat a hétvégi karitász gyűjtésen
Őszi városi gyűjtést szervezett a Dunaszerdahelyi...
Nézze meg, milyen képviselőkre szavazhat Dunaszerdahelyen!
A városi választási bizottság ülését követően nyilvánossá...
