Back to top

A bársonyos forradalomra emlékezés jegyében kezdődött az idei Vámbéry Hét

Publikálva: 2024, november 19 - 15:06
Nyolc éves múltra tekint vissza a Vámbéry Ármin Gimnáziumban a Vámbéry Hét, mely az idén, november 18-án, hétfőn vette kezdetét. Az első napon a 35 éve kezdődött bársonyos forradalomra emlékeztek vissza a gimnázium vendégei.
A bársonyos forradalomra emlékezés jegyében kezdődött az idei Vámbéry Hét

Földes József, a gimnázium tanára köszöntötte a vendégeket, majd elmondta, a nyolc éve világra hívott Vámbéry Hét azért is fontos, mert ekkor lehetőséget biztosítanak a iskola diákjainak az oktatás, a kultúra, a művelődés, a tudományok és a sport területén való megmérettetésre, tudásuk elmélyítésére. A 2024-es évben, a 35 éves évforduló alkalmából „A szabadság hónapja Nagyszombat megyében az értékek jegyében” elnevezésű rendezvénysorozat részeként a diákokkal a bársonyos forradalom történéseit szeretnék bővebben megismertetni – tette hozzá az iskola tanára, majd átadta Valkai Anett igazgató nőnek a szót.

Valkai Anett üdvözölte az iskola vendégeit, kiemelve Öllös László politológust, Berényi Józsefet, a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat alelnökét, Nagyszombat megye képviselőit, köztük Hájos Zoltánt, városunk polgármesterét, Orosz Csabát, Somorja, Soóky Mariánt, Nagymegyer, Fenes Ivánt, Bős városok, továbbá Polák Lászlót, Ekecs község, Bacsó Lászlót, Nyárasd község polgármesterét. Külön köszöntötte a kulturális programban szereplő Berényi Kristófot, Vadkerti Imrét, Szűcs Istvánt, Sípos Dávidot, Zsapka Attilát és Kovács Lászlót. Az üdvözlések után rövid történelmi összefoglalót tartott az 1989-es eseményekről – országos szinten és a Csallóközi eseményeket is belefoglalva.

Hájos Zoltán, városunk polgármestere, Nagyszombat megyei képviselő beszéde elején kiemelte, ez a megemlékezés jó arra, hogy a diákok tudjanak arról, hogy mi is történt 35 évvel ezelőtt. Ma teljesen megszokott, hogy mehetünk autóval, akár repülővel, és oda, ahová csak szeretnénk. Ennek viszont ára volt, melyet szüleink, nagyszüleink szenvedéseikkel fizettek meg a második világháború utáni elnyomásban. Mindez a mai fiataloknak, akik '89 után születtek, csupán történelem – emlékeztett Dunaszerdahely polgármestere.

„Mi még átéltük ezeket a dolgokat, amikor otthon mást mondtunk a szüleinkkel, és mást kellett mondani az iskolában. Ez egy hazug társadalom volt, mert otthon megmondtuk nyíltan egymásnak, hogy mi is a probléma a társadalomban, míg az iskolában az adott rendszert kellett éltetni, és az adott rendszernek kellett fejet hajtani. Hazugságban éltünk '89 előtt. Most nektek, diákoknak lehetőségetek van elmondani a véleményeteket“ – hangoztatta Hájos Zoltán, ám hozzátette,

a szónak nagy hatalma van, meg kell gondolni, hogy az ember mit mond.

… '89 után olyan közeg alakult ki, amikor az emberek tisztelték egymást, meghallgatták a másik véleményét, nem fojtották bele a másikba a szót”.

Egészen más irányt vett a mostani demokrácia és annak a definíciója vagy elképzelése,

mert itt mindenki a másikba belefojtja a szót, nem hagyja a másiknak elmondani a véleményét sem“ – magyarázta a diákoknak városunk polgármestere.

Hájos Zoltán köszöntője után a Vadkerti Imre, Szűcs István, Sípos Dávid, Zsapka Attila összetételű Akusztik Quartett zenéje oldotta a komoly perceket, majd Berényi József, Nagyszombat megye alispánja vette át a szót.

Megjegyezte, hogy az idősebekkel beszélgetés során néha talán úgy tűnhet, mivel az emberek általában a jó dolgokat hozzák elő, azt, ami a régi rendszerben működött és jó volt – mert ilyen is volt természetesen, elvégre azt is emberek alkották –, hogy a '89 előtti kommunista rendszer mennyire jó volt. Ő azonban azt is megosztotta hallgatóságával, miért volt mégis rossz ez a rendszer. A saját bőrén megtapasztaltakról beszélt, arról, hogy mi minden nem működött. Általános iskolás, középiskolás, egyetemi éveit idézte fel, több, ma már abszurdnak tűnő történetet mesélt el, majd a bársonyos forradalom időszakában megéltekről is elhangzott több gondolat.

„A Szlovák nemzeti felkelés terén megtörtént a rendszerváltás, és ott, a közéleti beszédek mellett művészek léptek föl. Ezért van az is, hogy az akusztikus zenekart fölkértük ma arra, hogy legyenek részesei ennek az összejövetelnek, mert így egy kicsit olyan a hangulat, mint akkor volt. Beszédek hangoznak el, előadások, és utána a művészek a tudásukkal teszik színesebbé az egészet“ – tette hozzá az alispán.

A 35 éve elindult új rendszer sem ideális, mivel a demokrácia, a szabad döntéshozatal most is veszélyben van. Most más veszélyek leselkednek rá, a közösségi hálón mindennek a megkérdőjelezése, illetve nem létezése.

A demokráciáért és a szabad gondolatért, a szabad akaratért küzdeni kell tovább, és nagyon óvatosnak kell lenni, hogy ezek az új technikai vívmányok ne tegyék tönkre a demokráciát,

mert a demokrácia akkor szép, hogyha érvényesül az a mondat, hogy: nem értek veled egyet, de mindent megteszek azért, hogy elmondhassam a véleményedet“ – tartotta fontosnak elmondani Berényi József, majd Kristóf fiát konferálta fel, aki Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét tolmácsolta – ezt pedig azért tette, „Mert az abban írottak nagyon sokban hasonlítottak arra az érzésre, amit most itt elmondtam nektek“ – zárta szavait Nagyszombat megye alelnöke.

Berényi Kristóf és az Akusztik Quartett művészeti betétje után Öllös László politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke szólt a diákokhoz, aki meghatónak nevezte a lehetőséget, hogy egykori iskolájában adhat elő a ma diákjainak.

Messziről kezdeném, aztán még messzibről folytatnám – mondta, majd előbb egy gyerekkori élményét osztotta meg a hallgatósággal, amikor 1968-ban a világháború óta első szabad elnökválasztást volt szerencséje látni, amivel kapcsolatban édesapja elmagyarázta neki a szabad választás fontosságát. Hasonló élményben volt része, amikor a 14 éves lánya kérdezett rá a kommunizmus szó értelmére. Öröm volt ezt a kérdést hallani, mert neki szerencsére már fogalma sincs róla, mi volt az a kommunizmus, ahogy szerencsére a ma diákjainak is történelem csupán – tette hozzá.

Míg az 1968-as szabadság gyorsan véget ért, az 1989-es megmozdulásokat már nem sikerült leverni, mert az akkori Csehszlovákia urai nem bírtak olyan erős hatalommal, a Szovjetunióban is rengett már akkoriban a hatalom. Ám például Romániában még meg merték támadni az embereket, bár ezzel az intézkedéssel pórul jártak az akkori vezetők – emlékezett Öllös László.

Önök ezt hála Istennek már nem értik meg. De ez nem azt jelenti, hogy ma nem érnek meg hasonló dolgokat továbbfejlesztett változatban. A manipuláció egészen kifinomult magas szintjét, a hazugság, a félrevezetés, egészen fejlett, szakértők által kreált módozatait” – tartotta fontosnak elmondani a szónok.

„Én ebben a gimnáziumban érettségiztem, mint mondottam volt, és remélem, hogy nagyon-nagyon sokan közületek is úgy fogják majd gondolni, hogy egyediek, hogy olyan ember, mint ők, nincs még egy a világon. A maga hibáival együtt sem. Éppen ezért veszik a bátorságukat és a sarkukra állnak. És megpróbálnak magukból csodát csinálni. Megpróbálnak valami olyasmit összehozni az életben, amit rajtuk kívül senki más nem tud. Na, ez a szabadság“ – zárta a diákokhoz intézett beszédét Öllös László.

Az 1989-es bársonyos forradalomról szóló előadások komolyságát ismét az Akusztik Quartett oldotta, megzenésített verseket, ismert magyar előadók dallamait tolmácsolva.

Okítva, közben kultúrát csempészve a délelőttbe indult a Vámbéry Hét 2024-ben a Vámbéry Ármin Gimnáziumban, mely az idősebb generációnak visszaemlékezésként, a fiatalabb generációnak élő történelemóraként hatott.

Szöveg és kép: Rózsár Vince

Ezt már olvasta?

Cookies