„Ezeknek a választásoknak más a logikája. Úgy tűnik, most minden jelöltnél az volt a fő szempont, hogy ne kösse magát szorosan egyik párthoz se, ha mégis volt ilyen támogatása, akkor az inkább szélesebb pártkoalícióktól. Kivéve persze azokat, akik kimondottan pártjelöltként indultak és régóta szorosan kötődnek egy párthoz” – jegyzete meg a TASR hrügynökségnek a politológus.
Malová szerint a helyi és a megyei választások során a szavazók gyakran azt is kinyilvánítják, mit gondolnak a nagypolitikáról. Mint megjegyezte, bár az OĽaNO két megyeelnöke megtartotta a posztját, ők is igyekeztek megőrizni az autonómiájukat.
Például Jozef Viskupič, Nagyszombat megye elnöke bírálta Igor Matovič OĽaNO-elnök egyes döntéseit, Erika Jurinová, Zsolna megye elnöke pedig inkább Eduard Heger kormányfővel találkozott és tárgyalt, mint Matovičcsal.
Azt is egyfajta választói üzenetnek tartja Malová, hogy sok parlamenti képviselő kudarcot vallott a helyi vagy a megyei választáson.
Ez arra utal, hogy az embereknek elegük van a parlamenti veszekedésekből, illetve visszatetsző volt számukra, hogy ilyen nehéz gazdasági helyzetben valaki két képviselői fizetést kapjon.
Példaként Galgócot hozta fel, ahol az eddigi polgármester, Miroslav Kollár egyúttal parlamenti képviselő is, a kihívója pedig azt hangoztatta, hogy ilyen időkben a polgármesteri poszt egész embert kíván.
A legnagyobb győztesnek Matúš Vallo pozsonyi főpolgármestert és Juraj Droba Pozsony megyei elnököt tartja, akik megőrizték posztjukat. Az előző megbízatási időszakban igazolták rátermettségüket, és bár voltak konfliktusaik, nem hazudtolták meg azt, amit a választóknak ígértek, és az ellenfeleik kampányán is érződött, hogy nem hisznek igazán a saját sikerükben.
(TASR/Felvidék.ma)
