Hogyan viszonyulnak az áremelkedéshez a vállalkozók?

Sokan már az alapvető élelmiszerek megvásárlását sem engedhetik meg maguknak – gondolom magamban, miközben az árakat figyelem az egyik füleki áruházban. Akaratlanul is rápillantok a mellettem lévő kosarára. Kifli, pástétom és egy olcsó szénsavas üdítő, ez minden, ami kijön az aznapi „büdzséből”. Majd hallom, ahogy egy idős néni mondja a másiknak: „Az unokáknak már édességet sem tudok venni, mert a nyugdíjamból nem telik rá. Örülök, hogy kenyérre még futja.” Az embereknek tehát meg kell húzni a nadrágszíjat, de vajon a vállalkozókra hogyan hat mindez? 

Mede Gyula, a füleki Kemex élelmiszerüzlet tulajdonosa szerint észrevehetően csökkent a vásárlások intenzitása, gyakorisága: kevesebbet vásárolnak az emberek és jobban meggondolják, főleg a nyugdíjasok, hogy mit és mennyit vegyenek. 

– Ez az állapot májustól kezd egyre szembetűnőbb lenni, hiába éri el az árbevétel a korábbi szintet, sőt egy picivel többet is, mint tavaly ilyenkor, az üzletben észrevehetően kevesebb a vásárló. Egyes vásárlói rétegek már kénytelenek visszafogni, ésszerűsíteni vásárlásukat, illetve az árérzékenyebbek már pár centes eltérések esetén járják az üzleteket, és figyelik mi hol olcsóbb, és ott veszik meg az adott árucikket – meséli tapasztalatait a vállalkozó. 

Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen a pékáru jelenleg 20%-kal drágább, a tej 15%-kal, a liszt 70-80%-kal, fajtától függően, a vajnak 25%-kal, az étolajnak, fajtától függően, 60-80%-kal ment fel az ára. A szalámik és sonkák 30-45%-kal, a pástétomok, készételek 15-25%-kal, a sertészsír 65%-kal, a fagyasztott csirke 50%-kal, a margarinok 30-40%-kal drágultak az elmúlt néhány hónapban. 

– Az étolajból érezhetően kevesebb fogy, visszaesett a vaj és liszt eladása is. Ezeket a termékeket inkább megveszik a hipermarketekben, mert ott általában pár centtel olcsóbban tudják adni. Csökkent az édességek, kompótok, sterilizált termékek, joghurtok eladása. Úgy látom, hogy igyekeznek racionálisabban vásárolni azok is, akik eddig nem voltak erre rákényszerülve. Gondolok itt arra, hogy kevesebb lett a pazarlás. Azért, mert valami akciós, nem vesznek belőle annyit, hogy aztán annak egy része a kukában kössön ki – magyarázta. 

Kedvezményes termékek a vásárlók megtartásáért

Hasonló tapasztalatokról számolt be Ferencz Adrián, egy helyi mészárszék vezetője. Mint mondja, kisvállalkozóként nehezen reagálnak az áremelkedésre, ezért más módon próbálják megtartani vásárlóikat. 

– Mivel nem tudunk olyan árat kialkudni, mint a nagy üzlethálózatok, ezért próbálunk mindig valamilyen terméket kedvezményesen adni, és ezzel megtartani a vásárlói körünket – mondja Adrián. 

Ők sincsenek könnyű helyzetben, hiszen a tavalyihoz képest a fajtájától függően 60-100 százalékkal nőtt a hús ára. Mind mondja, februárban kezdett lassan emelkedni, aztán márciusban ugrott egy nagyot, onnantól nagyjából megállapodott a hús ára. 

A legnagyobb emelkedést a csirkehúsnál lehetett észrevenni. Az egész csirkének majdnem 100%-kal nőtt az ára. Az emberek így kevesebbet vásárolnak ugyanannyi pénzért, ezért jobban megválogatják, mire mennyit költenek. A megnövekedett árak ellenére azonban a forgalom nagyjából a tavalyi szinten van

– mondta Adrián, aki szerint vásárlóik nagy része az olcsóbb termékeket kereste már az áremelkedés előtt is. 

Üzemanyag aranyáron

A szintén füleki Eral töltőállomás is családi vállalkozásként működik. Breštiansky Tamás tulajdonos úgy emlékszik, az üzemanyagárak a 2021-es év eleje óta kisebb esésekkel és stagnálásokkal folyamatosan növekednek, idén januártól pedig szintén ez a trend tartja magát. 

– Ez kezdetben a Covid utáni gazdasági fellendülés miatt következett be, mert hirtelen nagy lett a kereslet az üzemanyagok iránt, felmentek az árak, és valószínűleg az ukrajnai háború kitörése nélkül is folyamatos növekedést tapasztalnánk. A háború egyelőre ezt a növekedést felgyorsította, és annak drasztikus hatását feltehetően a jövő évben is fogjuk tapasztalni. Mi azonban nem is annyira a drágulást éreztük meg, mint azt, hogy a magyarországi árbefagyasztásnak köszönhetően sokan a szomszédos országba jártak át tankolni, tehát elfogytak a mi vevőink. Persze az emberek hamar rájöttek, hogy ez még ilyen árak mellett is akkor kifizetődő, ha teli tankra mennek, illetve más bevásárlással kötik össze. Mivel azonban sokan megtapasztalták, hogy vagy nem volt üzemanyag a határ menti benzinkutakon, vagy korlátozva volt a tankolás mennyisége, inkább maradtak a hazai kisebb és gyakoribb tankolásoknál – nyilatkozta a vállalkozó, hozzátéve, egy ideig jelentősen visszaesett a személyautók tankolása.

 – Azok, akik addig teletöltötték a tankot, pár hétre eltűntek a benzinkútjainkról. Akik pedig úgy döntöttek, hogy valamilyen oknál fogva mégis itthon tankolnak, bár rémüldözve figyelték a hétről hétre, néha akár hetente kétszer is emelkedő árakat, túl sok választásuk nem volt. Ha az ember autóval szeretne eljutni valahová, tankolnia kell. Ami igazán feltűnő volt, hogy rengeteg embernek bevett szokása, hogy kerek összegért tankol, 10-20 euróért. Nekik bizony módosítani kellett az üzemanyagra addig elköltött limitjüket – mondta. 

Lesz-e javulás?

A vállalkozók szerint az árak alakulása nagyban függ a világpolitikai helyzettől. 

– Amennyiben a háború és a szankciós politika folytatódik, a helyzet nem fog javulni. A másik, hogy a fizetéseket előbb-utóbb hozzá kell igazítani a nagyobb kiadásokhoz. Ez viszont további áremelkedésekhez vezet, mivel akár a gyártónak, akár a kereskedőnek a bérköltség a legnagyobb tétel. Az államok szintjén a jegybankok kénytelenek alapkamatot emelni, ami szintén árfelhajtó hatású, ugyanis megdrágítja a pénzeszközökhöz való hozzájutás költségét – jegyezte meg Mede Gyula.

ma7.sk/Szvorák Emese