A frankfurti Goethe Egyetem és az ulmi egyetem kutatói azt gyanítják, a vakcinában használt adenovírus a ludas abban, hogy néhány esetben vérrögképződés alakul ki az oltás után.
Egy tanulmányban Rolf Marschalek és kollégái azt a teóriát fogalmazzák meg, miszerint a sejtmagban keletkezik afféle genetikai kód, amiből aztán új proteinek jönnek létre, és ritka esetben hiba csúszhat a receptbe, vagyis a sejt nem teljes proteineket, hanem csak afféle rövid fehérje „tuskókat” termel. Ezek a variánsok aztán egyszerűen kiválasztódnak a szervezetbe, ahol előidézhetik a vérrögök képződését.
A probléma lényege, hogy az adenovírus a sejtmagba és nem a sejtfolyadékba lép be, ahol a vírus rendesen termeli a fehérjéket.
Kijavítható a hiba
Az új felfedezés választ adhat arra is, hogy miért nem okoznak vérrögképződést a Pfizer/Biontech és Moderna mRNA vakcinái. Ezek az oltóanyagok csak a sejtfolyadékba és nem a sejtmagba juttatják el a koronavírus spike proteinjének genetikai anyagát.
Ebből a tudósok arra következtetnek, hogy a vektorvakcinákat is át lehet úgy alakítani, hogy megakadályozzák a súlyos mellékhatásokat.
A kutatás azt is előrevetíti, hogy a vektorvakcina-gyártók biztonságosabbá tudják tenni oltóanyagaikat.
A Guardian brit napilap szerint a tudósok már felvették a kapcsolatot a Johnson & Johnsonnal. Az AstraZenecával viszont eddig még nem tárgyaltak, nyilatkozta Marschalek a Financial Times-nak.
A Paul Ehrlich Intézet biztonsági jelentése szerint április 30-ig összesen 67 súlyos trombózisos eset fordult elő az AstraZeneca-oltás után. 14 ember meghalt. Többnyire sinus (agyi vénás) trombózis fordult elő.
ma7 / topky.sk
Ezt már olvasta?
A mentőszolgálat ugyanúgy működik az ünnepek alatt, mint máskor
Az országos mentőszolgálat ugyanúgy működik az ünnepek...
