Tata város önkormányzata közösségi portálján így emlékezik meg a a szobrászművészről:
»Nagy János 1935. június 17-én született Rákosszentmihályon. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a besztercebányai, majd a nyitrai tanárképző főiskolán tanított. A szobrászat minden ágában aktívan tevékenykedő művész volt: monumentális kompozíciók, középméretű, kiállítási plasztikák, kisplasztikák, érmek és plakettek egyaránt készültek a műhelyében.
Alkotásait számos egyéni kiállításon láthatta a közönség, köztéri szobrai többek között Komáromban (Elsős, Család, Szökőkút), Párkányban (Anyaság), Gútán (Árvízi emlékmű), Dunaszerdahelyen (Mártíremlékmű), a Hortobágyon (Memento), Galántán (Kodály Zoltán), Léván (Nagymama), Füleken (Gitáros nő), Budapesten (Esterházy János), Kisszebenben (Csontváry-emléktábla), Ipolybalogon (Sírbatétel), Köbölkúton (Levétel a keresztről), Szencen (Szenci Molnár Albert), Hetényben (Széchenyi István) és Búcson (Bulcsú vezér) állnak. 2000-ben Esztergomban állították fel IV. Béla király domborművét, 2004-ben Révkomáromban az Aradi vértanúk emlékművét, 2018-ban pedig Komáromban Egressy Béni szobrát. II. világháborús emlékművei Ipolyszakállason, Ipolybalogon, Nagycétényben és Málason láthatóak. 2015-ben Martonvásáron adták át Beethoven és a halhatatlan kedves című szobrát.
Nagy János alkotta a tatai önkormányzat Mátyás királyról elnevezett díjával járó kisplasztikát, valamint éppen az öntödében készül a Mátyás királyról, a tatai vár elé tervezett szobrának makettje.
Városunkban legutóbb 2016 decemberében nyílt kiállítása a Kuny Domokos Múzeum szervezésében, a várban. „Isten áldotta plasztikai érzék, erő, dinamika, technikai virtuozitás, ősiség és modernség jellemzi Nagy János művészetét” – mondta akkor a tárlat megnyitóján Szakolczay Lajos művészettörténész.
A szobrászművésznek nyolcvanéves korában régi vágya teljesült, amikor Felvidékről visszatért Magyarországra, hogy idős napjaira Tatán találjon békességet. Az önkormányzat a Vaszary villát bocsátotta rendelkezésére hátralevő életére. 2020-ban, 85. születésnapja alkalmából így nyilatkozott: Az életkor egy adottság, nem tőlünk függ, hiszen az útjaink kifürkészhetetlenek. Ennek ellenére nagyon aktív volt, élete végéig sokat dolgozott. Elmondása szerint a legtöbb ötlete, inspirációja és gondolata az alvás és az ébrenlét határán tört fel, ilyenkor már biztosan nem tudott tovább aludni.
Ahogyan Nagy János igazi otthonra lelt Tatán, úgy lett művészete a városé. „Tata gyönyörű, az emberek pedig kedvesek” – fogalmazott a 85. születésnapján.
Nagy János 1994-ben Esterházy János-díjat kapott, 2000-ben a Magyar Köztársaság elnökének aranyérmét, 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét nyerte el, 2002-ben a Szlovák Köztársaság Aranyplakettjét, 2003-ban a Posonium Irodalmi és Művészeti Életműdíjat Szlovákiában, és 2009-ben a Szervátiusz Jenő-díjat. 2005 óta volt a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Fájó szívvel búcsúzunk tőle, Tata Város Önkormányzata mély részvéttel osztozik a művésztársak, a barátok és a család fájdalmában. Nagy János temetéséről Tata Város Önkormányzata gondoskodik.«
Emlékét megőrizve búcsúzik a felvidéki szobrászművésztől Dunaszerdahely város önkormányzata.
Isten nyugosztalja!
(A lenti emlékművek képei Nagy Attila felvételei.)
Ezt már olvasta?
Növekedésnek indultak az ipar új megrendelései
Négy hónapos éves csökkenés után az ipar új megrendelései...