Felhívta a figyelmet azonban, hogy az amerikai és német gyógyszeripari vállalatok által közösen kitermelt oltóanyag termelési kapacitásának korlátai nehézségeket okozhatnak az ellátásban.
A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogy az oltóanyagoknak a népességgel arányos elosztása a tagállamok között a folyamat elején akadályokba ütközhet. „Nyilvánvaló, hogy ez egy komplex folyamat, amelynek még csak az elején járunk” – mondta Eric Mamer, a testület szóvivője.
Hozzátette: bizottság nem felelős azért, hogy a tagállamok milyen és mennyi vakcinát rendelnek, illetve hogy milyen módon hajtják végre az oltási programokat.
A Pfizer/BioNTech vakcina forgalomba hozatalát december végén engedélyezte az unió gyógyszerfelügyeleti szerve (EMA) és az Európai Bizottság. Az EMA január 6-án dönt a Moderna biotechnológiai cég által kifejlesztett vakcina forgalomba hozatalának jóváhagyásáról.
Az unió végrehajtó testülete eddig hat gyógyszeripari céggel – az Astra Zenecával, a Sanofi-GSK-val, a Janssen Pharmaceuticával, a BioNtech-Pfizerrel, a CureVac-kal és a Modernával – kötött hitelmegállapodást, több százmillió különféle hatóanyagú oltószerek felvásárlásával kapcsolatban.
mti / felvidek.ma
Ezt már olvasta?
A statisztika alapján mintegy kétszáz tűzeset keletkezik éves szinten a konyhában
Évente megközelítőleg 200 tűzeset történik főzés közben,...