Back to top

Negyvenhárom éve könyvek között

Publikálva: 2020, augusztus 10 - 08:43
Méhes Ilona 1977 óta dolgozik a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár katalogizációs részlegén, amely a könyvtár egyik legizgalmasabb és legfontosabb része. Mint a Magyar7 hetilapnak elmondta, nehéz elszakadni a munkájától és nyugdíjba vonulni, mert negyvenhárom évig legjobb tudása szerint, becsülettel teljesítette ezt a munkakört.
Negyvenhárom éve könyvek között

Olykor számára is rögös volt az út, de mindig visszatalált kedvenc könyveihez.

 

Miért szeretett volna könyvtárban dolgozni?

Annak idején diákként gyakran látogattam a könyvtárat és megtetszett az ott dolgozó könytárosok munkája, a polcok között honoló csend, nyugalom. Persze akkor még nem sejtettem, hogy milyen munkafolyamat előzi meg azt, amíg a könyv eljut az olvasóhoz. Ott volt bennem a kíváncsiság, mit is rejt egy-egy leemelt könyv tartalma, ami aztán végigvezetett ezen az utamon, hiszen hosszú évekig lapoztam, bújtam és dolgoztam fel tartalmilag is a könyveket, hogy azok a lehető legjobb helyre kerüljenek. Ezután magától adódott, hogy Pozsonyban könyvtár szakon végeztem.

 

Mennyire volt nehéz az elhelyezkedés a kezdeti időszakban?

Szerencsére nem kellett sokat kutatnom és messzire mennem. Azt is sikerült kiharcolnom, hogy ne kelljen elhagynom a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtárat, akkor még nem a jelenlegi épületében dolgoztunk, hanem a Fő utcán. Az akkori igazgató pedig azonnal a katalogizációs szekcióba osztott be, ahol nyugdíjazásomig végeztem a munkám becsülettel. Tulajdonképpen 43 éven keresztül  – a szülési szabadsággal együttvéve – ugyanazon a poszton, majdnem ugyanazon a széken (amit azért időközben cseréltek) dolgoztam.

 

Ön végezte a legfontosabb feladatot a könyvtárban: a könyvek beszerzését. Milyen folyamatokon esik át a könyv, ameddig kikerül a polcra, az olvasók elé?

A legelső lépcsőfok a böngészés, a keresés. Az olvasói igény az első, főképp ennek szeretnénk kedvezni. Az olvasók pedig javaslatokat is benyújthatnak, igény szerint, mit szeretnének viszontlátni a könyvtár polcain. A feldolgozási részleg (akvizíció) megkapja ezeket a kívánságokat, onnantól kezdődik a beszerzési folyamat. A kollégák is tudják, milyen témakör alapján válogatnak az olvasók, így eszerint is tudok keresni. Van magyarországi és szlovákiai kapcsolatunk is könyvrendelés céljából, de pályázni is szoktunk a könyvekre, valamint támogatások is érkeznek. A következő folyamat pedig az úgynevezett könyvátvétel. Előbb a számla szerinti ellenőrzése a rendelésnek, majd pedig a kötetek felárazása és a könyvek feldolgozása jön.

A szakkönyveket téma szerint soroljuk be, egy nemzetközi táblázat segítségével. Ha már minden egyes folyamaton átesett a kötet, utána végül kikerül a polcra. Minden könyv rendelkezik gyarapodási számmal, amely a rendszerben is megjelenik, ezt mindneki láthatja. Sajnos nem minden esetben volt meg az anyagi keret egy-egy kötet, vagy kötetek megrendeléséhez, de úgy érzem, hogy könyvtárunk nagyon jól felszerelt, mint szépirodalom, mint pedig szakirodalom terén is.  A pozsonyi akadémia, a helyi könyves üzletek kínálata és az elektronikus könyvesüzletek nyújtanak lehetőséget a kötetek beszerzésére. A könyv helyes besorolása téma szerint, valamint a katalogizálása sokat segít úgy a könyvtáros kolléganőknek, mint az olvasóknak.

 

Össze tudná hasonlítani a régebbi időszakot a maival? Miben volt más?

Az interjú folytatását olvassa el a Ma7.sk honlapon ITT.

Ezt már olvasta?

Cookies