Az államfő látogatásáról

 „A tárgyalás nyílt hangnemben zajlott, amely során két témáról tárgyaltunk. Az első az egész társadalmat érintő téma volt, a második a magyar közösséggel kapcsolatos. Emlékeztettem a köztársasági elnök urat, hogy a rendszerváltás elött és azt követő pár évben Csehszlovákia egyik legfejlettebb régiói közé tartozott a vidékünk, a mezőgazdasági nagyüzemek és a családi zöldség és gyümölcskertek révén, valamint az erre épülő feldolgozóipar okán.

Az áruházláncok térhódítása miatt és a mindenkori kormány a mezőgazdaság területen meg nem tett intézkedések végett a nagyüzemek nagy részé tönkrement, a családi zöldséges és gyümölcsös kertek nem tudtak az áruházláncok által kínált olcsóbb termékekkel felvenni a harcot és beszüntették a tevekénységüket. Ezekre az okokra visszavezetve a mezőgazdasági feldolgozóipar a régióban leépült. A negatív hatások következtében régióban sokan elveszítették a munkahelyüket, s a gazdaság más szektoraiban, főleg a szolgáltatásokban voltak kénytelenek munkát találni. Húsz év elteltével a Csallóköz és Dél-Szlovákia a legfejletteb régióktól leszakadva az egyik legelmaradottabb régióvá vált, főként azért, mert kormány által támogatott vállalkozás nem jött létre a térségben. Az itt letelepedő vállalkozások nem voltak a kormány által támogatva. Eközben sok helybeli fiatal ingazik a fővárosba vagy cégbuszokkal más munkahelyekre. Az oktatással kapcsolatban fontosnak tartottam kérni a köztársasági elnök urat, hogy törvény adta lehetőségeit kihasználva ne támogassa a helyi oktatási intézmények visszaállamosítását, mert az önkormányzatok által működtetett óvodák es iskolák megfelelően működnek, az oktatás terén viszont szükséges intézkedésre van szükség, de ez minisztériumi feladat.  A magyar tanitasi nyelvű iskolákban a szlovák nyelv idegen nyelvként való oktatását kellene bevezetni, mert a magyar fiatalok jobban tudnak angolul, mint szlovákul.

 A magyar közösséggel kapcsolatban emlékeztettem a köztársasági elnök urat, hogy az utolsó népszámlálási adatok szerint a magyar közösség létszáma Szlovákiában fél millió alá esett, tehet húsz év elteltével 110 ezer fővel csökkent a magyarok száma, amely drasztikus csökkenésnek minősül. A szlovák politika nem szentelt ennek a sajnálatos ténynek elég figyelmet. Szerintünk az asszimilációt úgy lehetne mérsékelni, ha el tudnánk fogadtatani az oktatási és a kulturális önkormányzatiságot, ahogy az máshol már megfelelő módon működik, mint például Szerbiában, Vajdaságban. A Beneši-dekrétumok kapcsán felvetettem az a témát, hogy kormányközi megállapodás alapján erőszakkal telepítettek ki egész családokat a szülőföldjükről Magyarországra és deportáltak a mai Csehországba a szudéta németek helyére, s ezektől az emberektől és hozzátartozóiktól a rendszerváltás óta sem a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése sem a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa nem kért bocsánatot (viszont a németek és a zsidok esetében a bocsánatkérés megtörtént). A kettős állampolgársággal kapcsolatban elmondtam, hogy a magyar közösség számára a magyar állampolgárság felvétele érzelmi kérdése lenne, amely már sokadik alkalommal nem került elfogadásra a szlovák parlamentben.