Újévi hagyományok, babonák, népszokások

Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével, mivel azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog – ezért még a betegek is felkeltek az ágyból, továbbá ezen a napon tilos volt bármit is kölcsönvenni vagy kölcsönadni, és tartózkodtak a munkától (mosás, takarítás) és a veszekedéstől.

Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt, aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó „aranyvizet” merített, amiből a családtagokat is megitatták.

Előírások, tilalmak

• baromfievés tilalma – elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból. A pulyka egyenesen mérget hoz a házhoz, ha azt újév napján fogyasztják. Halat sem szabad enni, mert azzal elúsznak a jó lehetőségek. Ehelyett disznóhúst kell fogyasztani, mivel az „kitúrja a szerencsét”
• lencse, rizs, köles fogyasztása – sok pénzt hoz a házba
• ha az év első napján tele van a kamra, akkor nem fog éhezni év közben sem
• az első látogató férfi legyen, mert az hozza a szerencsét
• az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól
• ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja!
• tilos szemetet kivinni, mert ezzel kilapátolná szerencséjét
• a régi szokások szerint a kenyér megszegésével biztosíthatjuk, hogy a család ne éhezzen az új esztendőben.

Jóslások

• amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez
• a napos idő jó évet jósol
• ha csillagos az ég, rövid lesz a tél
• ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
• A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára.Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
• Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.

A bukovinai székelyek szilveszterkor hagymából jósoltak a következő évi időjárásra. A gazda félbevágott egy fej vöröshagymát, 12 réteget lehántott róla, ezek jelképezték egyenként a hónapokat. Mindegyikbe szórt egy kevés sót, és amelyikben reggelre elolvadt, az a hónap csapadékosnak ígérkezett, ha azonban a só megmaradt a hagymalevélben, akkor szárazságra lehetett számítani.

ma7.sk