Az előadás gerincét Petőfi naplójának részletei adták, melynek segítségével végigjárták a magyar történelem egyik legjelesebb napjának helyszíneit. A virtuális séta során felelevenítették, hogy mi történt a Pilvax kávéházban, a Landerer nyomdában, a Nemzeti Múzeumnál, hogyan szabadították ki Táncsics Mihályt és miként zajlott a Bánk bán ünnepi előadása. A márciusi ifjak történeteit a történelem könyvekben aligha olvasható információkkal is kiegészítették. Szó esett arról, hogy ingyen villásreggelivel csalogatta vendégeit anno az egykori Pilvax ill. Fillinger kávéház. Elhangzott az is, hogy Petőfi a személyzeti bejárón jutott be a Nemzeti Múzeumba, amelynek kertjében a szomszédos vásárról elszabaduló szarvasmarhák legelték a díszcserjéket. Táncsicsról pedig kiderült, hogy kiszabadításához először fel kellett ébreszteni, aztán pedig az őt szállító hintóban újból elaludt, rabtársát viszont ott felejtették, és csak egy hónap után találtak rá.
A prózai részeket zenés feldolgozások váltották, tánckoreográfiával kiegészítve hangzottak el az Arra születtünk és a Mi vagyunk a Grund c. dalok, a kimaradhatatlan Talpra magyart kórusban énekelték el, a Szállj fel szabad madár! rock zenei alappal, a Hétköznapi című szinte versértékű dal ukulele kísérettel szólalt meg, a Fölszállott a páva pedig a capella.
A fiatalos, lendületes műsort a vetítővásznon követhető irodalmi és történelmi mémek, az „1848-ból származó“ chat-üzenetek, Facebook-események, Messenger-üzenetváltások tették még érdekesebbé.
Az örökre emlékezetes nap eseményeiről való megemlékezést a Himnusz zárta.
-kl-
