„Mint az aranyalmák ezüsttányérokon, éppen olyan a szó, amit jókor mondanak. Mint az aranygyűrű, s mint az arany ékszer, olyan a bölcs tanító a szófogadó fülnek.”
A Példabeszédek könyvének szavai messze túlmutatnak minden dimenzión, ám csak az tudja igazán, mit is jelentenek, akinek életében megadatott egy-egy bölcs tanító és ő szófogadó füllel fordult felé.
Ahogy pedig Tatiosz, az egyik kedvenc görög filozófusom fogalmazott:
„A bölcs észrevehetetlen: tudásával nem hivalkodik, csak érezzük jelenlétét; mértéktartó: mélységeit nem herdálja kis dolgokra; szerény: e mélység számára, akár egy vízcsepp; méltósága senkit nem bánt: nem örül, ha ünneplik, és nem fáj neki, ha gúnyolják; természetes, akár a felkelő nap: tudása tiszta égbolt, melyet nem zavar a felhők átvonulása; hallgatással többet ér el, mint száz beszéddel: nem szava, hanem lénye a példaadó; élő tükör: ha a szemébe nézel, megpillanthatod a mindenséget; ajtaja mindig nyitva áll: ha belépsz rajta, kitárul előtted a világ.”
Tisztelt Hölgyek és Urak, Kedves Kollégák!
Sok szeretettel köszöntöm Önöket a városi pedagógusnap alkalmából.
Ma ismét a népek tanítójának, Comeniusnak a születésnapját ünnepeljük, és egyben tisztelettel köszöntjük mindazokat, akik eme nemes, de talán nem mindenki által kellően megbecsült hivatásra tették fel életüket.
Március végén rendre eljövünk a művelődési házba, hogy köszönetünket és hálánkat tolmácsoljuk a pedagógusoknak. Újra és újra elmondjuk, mennyire jelentős, mennyire pótolhatatlan az a munka, amit oly odaadóan és önzetlenül végeznek.
Ha csupán arra gondolunk, hogy a mai óvodások és iskolások 10-15-20 esztendő múltán mesteremberek, orvosok, mérnökök vagy akár tanítók lesznek, nem mindegy, milyen tevékenység folyik oktatási intézményeinkben, kik is formálják mindannyiunk jövőjét.
Óriási a tanítók felelőssége, ami nem minden esetben van egyenes arányban az elismerésükkel. Pedig különös megbízatás az övék. Rendeltetésük és küldetésük nem kevesebb, mint tudást és szeretetet ajándékozni a legkisebbeknek, a legsérülékenyebbeknek. Azoknak, akik egykor majd vezetőink és támaszaink lesznek.
Szeretnék hát ezért kiemelten köszönetet mondani Önöknek a város minden lakosa, minden szülő, minden nagyszülő és minden gyermek nevében, mert valóban létfontosságú és nélkülözhetetlen az igyekezet, amely minden energia- és szeretettartalékukat mozgósítja.
Ugyanakkor pedig szeretném megerősíteni önökben a hitet, hogy érdemes nap mint nap újrakezdeni. Hiszen társadalmunkban leginkább a bevezető gondolatban említett bölcs tanítókra van szükségünk, akik Tatiosz azon gondolatait testesítik meg hatványozottan, miszerint: "Teremteni jöttél. Életed minden egyes napja a teremtés pillanata, és életed minden pillanata egy világ teremtése."
Kedves Kollégák! Éljenek és dolgozzanak ennek tudatában!
Hölgyek és Urak, Kedves Kollégák! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy én köszönthettem Önöket becsületes munkájuk elismerésével. Mindannyiuknak sok erőt, töretlen egészséget és rengeteg örömteli pillanatot kívánok mind szakmai téren, mind pedig a magánéletükben. Isten éltesse a pedagógusokat!
Elhangzott a dunaszerdahelyi városi tanítónapon, 2019. március 29-én.
Ezt már olvasta?
Az isteni fény az, ami az emberek szívét felmelegíti
Advent negyedik vasárnapján, december 22-én felgyulladt...
Értesítés áramkimaradásról – 2024. december 21.
A Nyugat-Szlovákiai Villamosművek tájékoztatása alapján a...