Nagyszombat megye saját költségvetéséből bővíti a középiskolai férőhelyek számát Dunaszerdahelyen

A megyei képviselők tájékoztatása szerint Nagyszombat megye saját költségvetéséből összesen 11 plusz középiskolai helyet finanszíroz Dunaszerdahelyen. Ebből két hely a Vámbéry Ármin Gimnáziumban nyílik meg, további kilenc pedig a szemben található Vidékfejlesztési és Sport Szakközépiskolában, illetve a Hotel Akadémián. A döntés csak részben enyhíti a kialakult helyzetet, ugyanakkor konkrét segítséget jelent azoknak a diákoknak és családoknak, akik helyben szeretnék megkezdeni középiskolai tanulmányaikat.

Berényi József megyei alelnök elmondta, a sajtótájékoztatót Nagy József képviselő kezdeményezte, aki az elmúlt hetekben több vonalon is tárgyalt a középiskolai létszámok ügyében. Berényi szerint az idei helyzet mögött elsősorban az áll, hogy a minisztérium rosszul határozta meg a kvótákat, miközben a gimnáziumok iránti érdeklődés jelentősen megnőtt.

„Tudjuk jól, hogy a kvótákat a minisztérium rosszul szabta meg. Zajlik egyfajta társadalmi mérnökösködés, ami azt jelenti, hogy a szülőket olyan irányba próbálják terelni, amely elsősorban a foglalkoztatási ipar érdekei alapján alakult ki” – fogalmazott Berényi József.

A megyei alelnök rámutatott: ilyen sok gimnáziumi jelentkező az elmúlt években nem volt Dunaszerdahelyen. Míg 2024-ben a Vámbéry Ármin Gimnáziumban nem sikerült feltölteni az összes rendelkezésre álló helyet – akkor 69 helyre 58 diák lépett be –, 2025-ben már minden hely betelt, idén pedig tovább nőtt az érdeklődés. Berényi ismertette: 2024-ben 137-en, 2025-ben 145-en, idén pedig már 164-en jelentkeztek a Vámbéry Gimnáziumba.

„Emelkedő trendről beszélünk, ami önmagában jó. Nem jó viszont az, hogy jelen pillanatban a minisztérium csak két osztályhoz járult hozzá” – hangsúlyozta.

A jelenlegi szabályok szerint egy osztályban legfeljebb 31 diák tanulhat. A minisztérium a Vámbéry Gimnázium esetében két osztályt hagyott jóvá, osztályonként 30–30 hellyel. Berényi József elmondása szerint sikerült elérni, hogy a megye saját költségvetéséből további két helyet finanszírozzon, így a két osztály létszáma a törvényi maximumig emelhető. Új osztály nyitására azonban a megye önállóan nem jogosult, ehhez a minisztérium beleegyezése szükséges.

„A megye nem tud osztályt nyitni a minisztérium beleegyezése nélkül, de két helyet meg tud finanszírozni. Ez meg is fog történni, erről az iskola igazgatónője már írásos tájékoztatást kapott” – mondta Berényi.

A Vámbéry Gimnázium mellett a Vidékfejlesztési és Sport Szakközépiskolában is bővül a férőhelyek száma: a farmergazdálkodás szakon egy, a sportmenedzseri szakon egy, a Hotel Akadémián pedig hét plusz hely nyílik meg. Ez összesen kilenc új helyet jelent az intézményben, a két gimnáziumi hellyel együtt tehát tizenegy plusz férőhelyet finanszíroz Nagyszombat megye.

Berényi József hozzátette, a 11 hely megyei finanszírozása éves szinten közel 40 ezer eurós többletkiadást jelent. Mint mondta, ennél nagyobb bővítésre a megye saját hatáskörben már nem képes, a további előrelépéshez a minisztérium döntésére lenne szükség.

„Bízom benne, hogy a minisztérium át fogja értékelni a jelenlegi állapotot, és szintén tesz engedményeket” – mondta.

A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a dunaszerdahelyi helyzet enyhítésében más városok is szerepet játszanak. Galántán hat szabad gimnáziumi hely volt, ezeket olyan diákok töltötték be, akik korábban Dunaszerdahelyen nem jutottak be a választott intézménybe. Berényi tájékoztatása szerint két diák Nádszegről, két diák Eperjesről, két diák pedig Dunaszerdahelyről folytathatja ott tanulmányait. Pozsonyban szintén volt néhány szabad hely, oda is elsősorban dunaszerdahelyi diákok jelentkeztek.

„Ez is oldja valamelyest a feszültséget, hiszen tíz olyan diákról beszélünk, aki nem kapott helyet helyben, de más gimnáziumban folytathatja tanulmányait” – jegyezte meg Berényi.

Jelezte egyben, hogy a dunaszerdahelyi magángimnázium esetében ugyanakkor a megye nem tud közvetlen segítséget nyújtani. Mint elhangzott, a ott is jelentős a túljelentkezés, ám a megyei önkormányzat magánintézménynek nem adhat többletfinanszírozást új helyek megnyitására. Ezt az intézménynek a minisztériumon keresztül kellene megoldania.

Nagy József megyei képviselő szerint az idei helyzet nemcsak helyi, hanem országos probléma. Úgy véli, az oktatáspolitika túlságosan erőteljesen próbálja a diákokat a szakmunkásképzés irányába terelni, miközben nem veszi kellőképpen figyelembe sem a demográfiai hullámokat, sem a szülők és diákok megváltozott igényeit.

„Átestünk a ló túlsó oldalára. A politika, amellyel próbálják a diákokat és a szülőket szakmunkásképzőbe kényszeríteni, már túl agresszív” – fogalmazott Nagy József.

Szerinte természetes, hogy a szülők és a fiatalok egy része érettségivel végződő képzést, gimnáziumot vagy szakközépiskolát választana, hiszen a modern gazdaságban, az új technológiák megjelenésével sokan olyan pályát képzelnek el maguknak, amelyhez később főiskolai vagy egyetemi továbbtanulás is kapcsolódhat.

„Nem tudom elképzelni, hogy jó tanuló, jó eredményeket elérő, nyolc-kilenc évet keményen dolgozó fiatalokat ilyen eszközökkel abba kényszerítsünk, hogy ne mehessenek olyan iskolába, ahol érettségivel folytathatnák, majd utána akár főiskolára vagy egyetemre léphetnének tovább” – mondta Nagy József.

A képviselő szerint az eddigi rendszer, amely tartalékhelyekkel számolt, kiszámíthatóbb volt. Elmondása alapján korábban a rendszer mintegy öt százalék plusz helyet biztosított tartalékként, amely lehetővé tette a diákok mozgását, az iskolák közötti átrendeződést és a második körös helyzetek kezelését. Most viszont a helyek száma szűkösebb, ezért sok diák már az első kör után kénytelen olyan intézményt választani, amely nem az elsődleges elképzelése volt.

„Sokkal értelmesebb volt az a rendszer, amikor inkább volt több hely, és utána lehetett vele gazdálkodni, mint az, hogy eleve kevesebb legyen. Ez stresszeli a fiatalokat, és nem hoz jobb eredményt” – hangsúlyozta.

Nagy József arra is kitért, hogy a magyar iskolák esetében külön sajátosságokkal kell számolni. Pozsony elszívó hatása például erősen érvényesül a dunaszerdahelyi régióban: sok diák azért nem helyben jelentkezik szakképzésre vagy középiskolába, mert a fővárosban nagyobb lehetőségeket lát a továbbtanulásra vagy a duális képzésre. Véleménye szerint ezt a minisztériumi kvóták meghatározásánál is figyelembe kellene venni.

„Aki itt akar maradni, annak legyen ugyanolyan esélye. Ne fordulhasson elő, hogy hasonló, szinte ugyanolyan jegyekkel valaki éppen a vonal alá kerül, és jó tanulóként sem tud gimnáziumba járni” – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón szóba került az is, hogyan lehetne hosszabb távon megelőzni a hasonló helyzeteket. Berényi József szerint a Vámbéry Gimnáziumban ideális esetben három osztályt kellene nyitni, ehhez azonban minisztériumi jóváhagyás szükséges. Arról is beszélt, hogy a törvényi lehetőségek ma már megengedik bizonyos kombinált képzési formák létrehozását, például magyar és idegen nyelvű oktatás összekapcsolását.

„Mi abban látunk fantáziát, hogy a jövőben akár magyar–angol osztály is nyíljon itt a gimnáziumban” – mondta Berényi József.

A minisztériummal való kapcsolat kapcsán elhangzott: a megyei képviselők korrekt munkakapcsolatban állnak a tárca magyar nemzetiségű munkatársaival, akik korábban több ügyben, például iskolák névfelvételénél is segítettek. A végső döntés azonban a miniszteren múlik. Berényi emlékeztetett arra is, hogy a nyolcéves gimnáziumi osztályok finanszírozásával kapcsolatban sem sikerült áttörést elérni. A Vámbéry Gimnáziumban jelenleg működő nyolcéves osztályt a megye finanszírozza, de ez hosszú távon nem fenntartható kizárólag megyei forrásból.

A sajtótájékoztatón az osztálylétszámok maximális kihasználásáról is kérdezték a politikusokat. Berényi József elmondta, pontosan ez történik most a pluszhelyek megnyitásával: ahol az osztályok már eleve magas létszámmal működnek, ott a törvényi maximumig lehet emelni a diáklétszámot. Ugyanakkor 23 fő fölött bizonyos tantárgyaknál, például a nyelvoktatásnál már csoportbontásra van szükség, ami többletköltséget jelent.

Nagy József emlékeztetett arra is, hogy nem csak a gimnáziumokról van szó. Az érettségivel végződő szakközépiskolai helyek száma is szűkös, miközben sok diák nem szeretne vagy nem tud szakmunkásképzőbe menni. Információik szerint a járásban akár 200–250 olyan gyermek is lehet, akinek a helyzete bizonytalan a középiskolai felvételik után.

A szakok népszerűsítésével kapcsolatban elhangzott, hogy a szakképzés vonzóbbá tételében a duális képzésnek és a helyi gazdaság megerősítésének is kulcsszerepe lenne. Nagy József szerint jó irány, hogy a Vidékfejlesztési és Sport Szakközépiskola új szakokat, köztük hotelmenedzsmentet is indított, és nyit a duális képzés felé. A diákok számára fontos, hogy lássák a jövőképet: hol tudnak majd elhelyezkedni, milyen körülmények között dolgozhatnak, milyen továbblépési lehetőségeik lesznek.

„Ott, ahol modern üzemek vannak, ahol a duális képzésből egyből át lehet lépni a munka világába, sokkal egyszerűbb vonzóvá tenni a szakképzést. Dunaszerdahelyen és környékén ebben még van lehetőség” – mondta Nagy József.

Berényi József ehhez kapcsolódva megjegyezte: a pályaválasztási tanácsadók szerepe is rendkívül fontos, hiszen ők segíthetnek a szülőknek és diákoknak abban, hogy reális képet kapjanak az egyes szakokról és továbbtanulási utakról. Tapasztalata szerint jelenleg kevésbé népszerűek azok a szakmák, amelyek szabadtéri munkával járnak – például az ács, a bádogos vagy a kőműves szakma –, míg a csarnokokhoz, modern műhelyekhez, autós vagy műszaki területekhez kapcsolódó képzések iránt nagyobb az érdeklődés.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy hosszabb távon nem eseti megoldásokra, hanem átgondoltabb tervezésre, több rugalmasságra, megfelelő tartalékhelyekre és a régió igényeit jobban tükröző kvótarendszerre lenne szükség. A megye jelenlegi döntése ugyanakkor több család számára jelenthet kézzelfogható segítséget abban, hogy gyermekük helyben, Dunaszerdahelyen kezdhesse meg középiskolai tanulmányait.

 sajtótájékoztató másik témájaként Bacsó László megyei képviselő a Vojansky utca felújításáról számolt be. Mint mondta, Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere és Berényi József megyei alelnök közreműködésével sikerült elérni, hogy a megyei önkormányzat tartalékalapjából forrást különítsenek el a 507-es másodosztályú út dunaszerdahelyi szakaszának felújítására.

Bacsó László tájékoztatása szerint a Vojansky utca mintegy 500 méteres szakaszán, a Lidl környékén várható teljes felújítás a következő hónapokban. A képviselő szerint a tél után különösen indokolttá vált a beavatkozás, mivel az érintett útszakasz állapota jelentősen leromlott.

„Aki arra közlekedik, látja, hogy az a szakasz nagyon tönkrement. Örülök, hogy ezt is sikerült elérni a megyei elnöknél a tartalékalapból” – mondta Bacsó László.

(nagy)