A húsvéti ünnepkör többi jeles napjához hasonlóan a Nagypéntekhez is rengeteg népszokás és hiedelem kapcsolódik. Ezek közül pedig soknak az étkezéshez is köze van. Lévén, hogy szigorú böjti napról van szó, tilos a zsírral való főzés, és a húsokról való lemondás is előírt. A hal azonban kiesik e tilalom alól, szóval a nagypénteki menü egyik kulcsfigurája gyakran valamilyen hal.
Az egyik legismertebb szabály a jóllakások számára vonatkozik, ugyanis a napi három étkezésből Nagypénteken csak egy alkalommal szabad megtöltenünk a bendőnket, a másik két alkalommal nem. A szokások tiltják a szárnyas állatok levágását is ezen a napon, hiszen az balszerencsét hoz a baromfiudvarba. Hasonló okokból tilos volt a szántás is. De kenyeret például egyenesen ajánlatos volt ezen a napon sütni, mert állítólag a friss kenyér illata enyhítette Krisztus fájdalmait. Egyes helyeken csak bedagasztották a kenyeret, de sütni csak másnap, Nagyszombaton kezdték el.
A Nagypénteken születő gyermek, akit Húsvétvasárnap keresztelnek meg, felnőtt korára különleges gyógyító tehetségeket szerez – így a hiedelem. A gyászos nap hajnalán a folyóvizeket is mágikus tulajdonságokkal ruházta fel a népi képzeletvilág. A fiatal lányok és fiúk hajnalban mentek ki a patakra mosakodni, a nagypénteki víz ugyanis széppé és egészségessé tette őket. Az állatokat, főként a lovakat is meg szokták itatni és mosdatni a friss vízzel, szintén egészségvarázslás céljából.
Nagycsütörtök estéjén a templomok is elhallgatnak, a harangok Rómába mennek, tartja a hagyomány. Az egyedüli hangokat ilyenkor a templomi kereplők, és a református falvak Pilátus-verő ifjainak botjai, dorongjai keltik.
Ebben a puritán hangulatban az étkezésnek is egyszerűnek és szegényesnek kell lennie. Az önmegtartóztatásnak persze léteznek különböző fokozatai. A legszigorúbb böjt pusztán kenyérből és vízből áll. Az eggyel enyhébb fokozat szerint semmilyen állati eredetű élelmiszer nem fogyasztható, így nemcsak a hús, de például a tejtermék és a tojás is tiltólistára kerül. Még megengedőbb változatban azonban ezek is bátran fogyaszthatók. És persze ilyenkor a hal is engedélyezett.
A nagypénteki étrend mindenesetre erősen támaszkodik a zöldségekre és gyümölcsökre. Az egyik tipikus böjti leves a szilvából készült cibereleves, de asztalra kerülhet bármilyen zöldségleves is, feltéve, hogy nem tartalmaz sem rántást, sem állati eredetű zsírokat. Főételnek különböző párolt és nyers zöldségek, vagy épp a téliről maradt savanyú káposzta kerül terítékre. A különböző húsmentes tészták, például a mákos és diós tészták, szintén megfelelnek a szigorú előírásoknak.
A böjt alól mentességet élveznek a 18 évnél fiatalabbak és a 60 évnél idősebbek, illetve a betegek, a terhes és gyerekágyban lévő anyák is.
Forrás: Papp Szilárd István/nosalty
