Egyértelmű, hogy helyzet Dél-Szlovákiában továbbra sem szívderítő, de országosan a platy.sk felmérése alapján, amely oldalon tavaly 70 ezer alkalmazott hasonlította össze a fizetését, az átlagos bruttó bér 920 euró. Tegyük hozzá gyorsan, hogy ennél az átlagnál sokkal többet mond el a bérszínvonalról egy másik szám. 838 eurónál kevesebbet keres havonta az alkalmazottak több mint fele, ami nettóban 650 eurót jelent. Még ennél is elgondolkodtatóbb, hogy a munkavállalók tíz százaléka kevesebb mint 538 eurót talál a fizetési szalagon, ami nagyságrendileg 440 eurónak felel meg majd nettóban. A másik oldalon a felső tíz százalék fizetése 1543 euró felett volt.
A növekedés az elmúlt hat évben most volt a legmagasabb, a fizikai munkások javítottak a legjobban, de ennek ellenére még mindig nem nevezhetőek túlfizetetteknek. Közben egyre nagyobb médiafigyelmet kap a munkaerőhiány problémája a gyártásban is, ami miatt az elmúlt időszakban egyre több román, szerb, vagy akár ukrán munkavállalót is vesznek fel a nagyobb üzemekben. A helyzet ugyanis olyan, hogy a válságból való kilábalást követően a gyártósorokról több termék gurul le, de miközben több helyen is bővült az alkalmazott létszám, a munkaerő is könnyebben választhat, s természetesen a jobban megfizetett állásokat töltik be.
Így aztán a korábban még elfogadható bérezés ma már kevésbé vonzóvá válik, a nagyobb kínálatban ugyanis a munkavállaló is kevésbé kényszerül rá, hogy elfogadja a kényszermegoldásokat. A hazai munkapiaci helyzet mellett ugyanis sokan még mindig a külföldi munkavállalás előtt is nyitottak, a szakértők ugyanakkor megállapították, Csehország ma már nem annyira népszerű mint korábban, Szlovákia ugyanis jelenleg kezd felzárkózni a szomszédhoz a bérek szintjén, igaz, még mindig van mit behozni.
Ennek ellenére a piaci körülmények közt jelentkező munkaerőhiány bizonyos szakterületeken rendkívül kedvező feltételeket teremt egyes munkavállalók számára, de általános elmondható, hogy pozitív a változás. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a kormány bejelentette, szigorúbb szabályok várnak majd a munkanélküliekre, s egyúttal minden módszerrel a hosszútávú munkanélküliség ellen akar harcolni. Más kérdés, hogy a fortélyos küzdelemnek majd milyen áldozatai lesznek, hiszen az ország rövid történelme során már akadtak ilyen törekvések, de azok leginkább csak a regisztrált állástalanok számának statisztikai kozmetikázására voltak jók. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók irányába tett engedmények, ugyancsak abba az irányba hatnak, hogy csökkenjen a munkanélküliség.
Mindezeket összeadva egyértelműen azt látjuk, a munkavállalók számára kedvező év lehet az idei, hiszen az állásajánlatok száma nő, kevesebb az álláskereső és a fizetések is emelkednek. A teljes képhez viszont hozzá kell tennünk még néhány dolgot. Országosan továbbra is óriási a különbség az átlagbérek közt. Míg Pozsony megyében 1271 euró ez az összeg, addig Eperjes megyében csak 796 euró. A magyarok lakta kerületek szintjén a szórás: Kassa megye 914 euró Besztercebánya megye 828 euró. Tegyük hozzá, hogy az országos átlagot még a listán második Kassa megye sem éri el.
Érdekes lesz figyelni, hogy a lemaradó régiók felemelkedését célzó programok miként fogják érinteni a bérek színvonalát, amikor látjuk, az érintett térségekben sokszor hiányzik a megfelelő munkaerő, hiszen sokan már elvándoroltak. A fiatalok megtartása lenne tehát a cél, de ennek eredményességét csak hosszú évek múlva fogjuk látni.
A bonyolult világpolitikai helyzettől függetlenül látjuk, a gazdasági válságból kilábalva ismét kedvező adatokat mutatnak a vállalatok, miközben lassan a szülőföldjén maradt polgárok bevétele is növekedhet. Természetesen nem egy látványos előrelépésről van szó, amelynek következtében általános jólétre számíthatnánk, de néhány országrészben már ma is problémát jelent megfelelő munkaerőt találni. Éppen ezért talán végre elérkezett az idő, hogy az ország vezetői is látványosan tegyenek a regionális különbségek kiegyenlítéséért, mert a statisztikák azt is kimutatták, hogy a szolgáltatások, a vendéglátás, az adminisztráció területén dolgozók bére még mindig jócskán az átlagbér alatt van, míg a felsővezetők jövedelme ugyan nem nőtt nagy mértékben, de az év végén kapott jutalmaik sokszor megegyeznek az előbbi csoport féléves fizetésével.
Rajkovics Péter, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Gazdasági bizottságának vezetője
