A múlt tanúságtétele a jövő felelőssége

A szlovák himnusz elhangzása után és Vivien Šnírerová, a Ladislav Dúbrava Gimnázium tanulója szavalata után Tilajčík Edit üdvözölte a megjelenteket a 2. világháború befejezésének 80. évfordulója tiszteletére megszervezett emlékezésen.

1945. május 8-a történelmi fordulópont nemcsak Szlovákia, hanem egész Európa lakosai számára, hiszen ekkor ért véget az újkori történelem legvéresebb háborúja – idézte fel Tilajčík Edit. Nyolcvan év után nemcsak a fasizmus felett aratott győzelemre emlékezünk most, hanem a döbbenetesen sok kioltott emberi életre is – tette hozzá, majd köszöntötte a jelenlévők közt Karaffa Attilát, Dunaszerdahely alpolgármesterét, Gútay Lászlót, az önkormányzat Oktatási és kulturális bizottságának elnökét, Jozef Jánskyt, az Antifasiszta Harcosok Szövetségének Galántai Regionális Bizottságának elnökét, Libuša Klučkovát,  az Antifasiszta Harcosok Szövetségének Járási Bizottságának elnökét, Ondrej Urban alezredest, a Szlovák Köztársaság Katonai Szövetsége klubjának elnökét, Schwartz Józsefet, a Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség elnökét, Varga Viktort, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatóját, és a további megjelent hivatalok, intézmények, politikai pártok vezetőit, munkatársait.

Karaffa Attila, városunk alpolgármestere rövid idézettel indította ünnepi beszédét, melynek lényege: a világban csak akkor lehet béke, ha a nemzetekben, a városokban, a családokban és végső soron a szívekben béke van.

„A 2. világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából, szomorúsággal és tisztelettel emlékezünk azokra az ártatlan áldozatokra, akiknek a háború elvette az életét, a szabadságát, az otthonát” – kezdte beszédét az alpolgármester, hozzátéve, hogy a Fasizmus felett aratott győzelem napja az emlékezés napja is, amikor azokra emlékezünk, akik életüket áldozták, hogy mások békében élhessenek.

„Sose felejtsük a múltat, hogy meg tudjuk védeni a jelent és a jövőt. Az emlékezés a mi felelősségünk – jelentette ki Dunaszerdahely alpolgármestere. A béke fontosságát hangsúlyozva kiemelte, hogy a béke nemcsak egy szó, hanem az út is egy jobb világ felé. Manapság különösen fontos kiemelni a béke jelentőségét” – hangoztatta.

„Ne feledjük, a béke bennünk kezdődik: a szívünkben, a családjainkban, közösségeinkben” – zárta szavait Karaffa Attila.

Varga Viktor, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatója előbb röviden szlovák nyelven szólt a hallgatósághoz, mondván, magyarul fogja elmondani rövid beszédét, mert „amióta a világon vagyok, magyarul még senki nem kért bocsánatot azért, amit a világháborúban elkövettek”.

„A 46 év alatt magyarként soha nem hallottam, hogy valaki bocsánatot kért volna. Az elődeink az álmaikat követve eladták a lelküket az ördögnek. És az az út, ami jó szándékkal volt kikövezve, sajnos a pokolba vezetett” – hangoztatta a népművelési központ igazgatója.

„Magyar, támadt magyarra, zsidóra, cigányra, fogyatékosokra és mindenki másra, akiről úgy gondolta, hogy nem az ő érdekeit szolgálja. Nem tudjuk kijavítani, mert nem mi voltunk az elődeink” – mondta ünnepi beszédében.

Egyetemistaként, a második világháborúról szóló szakdolgozata kidolgozása közben olvasott utána a második világégés helyi vonatkozású történelmének, akkor döbbent meg, hogy „mire voltunk képesek emberként. Társulva egy hatalommal. Saját érdekeink érdekében 565 ezer magyar ember veszett oda. 565 ezer! Bocsánat!” – hangzott el rövid, de sokatmondó beszéde végén a bocsánatkérés.