„Az éppen a befejezéséhez közeledő méhész szezon idén ismételten kiegyensúlyozatlan volt Szlovákiában. Néhány térségben, főleg a hegyvidéki területeken, egyáltalán nem termeltek semmilyen mézet, ott a méhészeknek még etetniük is kellett a méhcsaládokat. Az ország déli részén viszont egészen jó termést nyugtázhatnak a méhgazdák"– közölte a TASR hírügynökséggel Tatiana Čermáková, a Liptóújvári Méhészeti Intézet vezetője. Hozzátette, hogy idén a hazai méhészek virágmézből termelték a legtöbbet.
Kedvezően alakult a mézhordás a repcéről, akácról, és a napraforgóról is. A kedvezőtlen időjárás viszont negatívan befolyásolta a harmatméz hozamát. „Nagyon kevés az olyan térség, ahol jelenleg idei harmatmézet lehet venni" – ismertette. Az idei mézhozam szinte megegyezik a tavalyival, amikor az átlagon felüli 2015-ös évhez képest feleannyit tudtak csak termelni a méhészek. „A méz árának nem kellene jelentősen változnia. Régiótól függően jelenleg átlagosan öt és tíz euró között mozog a kilogrammonkénti ára. Ebben meghatározó szerepet játszik a lakosság vásárlóereje"- állapította meg Čermáková.
Az átlagos felhasználóknak most kellene beszerezniük a „folyékony aranyat". Ha ezt nem teszik meg a méhészeti szezon végéig, előfordulhat, hogy később már hiába keresik majd az idei mézet – figyelmeztetett a Méhészeti Intézet vezetője. Szlovákiában az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett a méz fogyasztása. Jelenleg egy személyre évi 1,2 kilogramm mézfogyasztás jut hazánkban. Összehasonlításul az évi 0,7 kilogrammos fejenkénti magyarországi átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el. Az utolsó két szezon azonban nem kedvezett a méhészeknek, ezáltal a méztermelés is jelentős mértékben csökkent. A hazai méhészek így nem tudják teljes mértékben kielégíteni a keresletet.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) szerint az egészségre is ártalmas lehet az ismeretlen eredetű, hamisított méz. Ezért egyértelmű eredetjelölési és a magyarországihoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolják az Európai Unió minden tagországa számára. A NAK azt javasolja, hogy a forgalmazók pontosan jelezzék a méz csomagolásán a származás helyét, hiszen a mostani irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy a termék uniós tagállamból vagy unión kívüli országból származik-e. Ezen túlmenően biztosítani kell a méz eredetének azonosítását és a növényi eredet szerinti besorolását is – tették hozzá.
A NAK a méhészet rangjának és finanszírozásának emelését is javasolja, és támogatja, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be a méhcsaládszámon alapuló közvetlen támogatás. Dolgoznak emellett a méhészeket segítő mobilalkalmazás létrehozásán is. A szervezet emlékeztetett, hogy az unió külső határain és az importőröknél vizsgált méz 20 százaléka a Közös Európai Kutatóközpont megállapítása szerint hamisnak bizonyult. A kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok és sokszor jó minőségű mézhez keverve kerülnek forgalomba. A NAK arra is rámutatott, hogy a méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növényfajok 84 százaléka és az európai élelmiszergyártás 76 százaléka.
Forrás: gazdasag.sk
Ezt már olvasta?
Peruban és a Coropuna csúcsán jártunk a VándorLáss-esten
Aki ismeri a VándorLáss-esteket, a VándorLáss csapatát,...
