Azért is fontos ezt már az elején leszögezni, mert a legtöbb esetben a baloldali pártoktól azt várják a választók, hogy a megszorítások elsősorban a tehetőseket érintsék. Az viszont már a 13. nyugdíjat érintő módosítások kapcsán kiderült, a kormánypártok a könnyebben kivitelezhető és jobban kommunikálható megoldásokat választják.
A bankok terhei
Míg a gazdasági és a szociális tárca a Hlas kezében van, a pénzügyeket a Smer minisztere irányítja, így a finomhangolások nem minden esetben lesznek zökkenőmentesek. A kormány programjából kiderül, a tervezett új adófajták közül az első a bankok különadója lesz. Erről már lapunk hasábjain is többször írtunk, hiszen a Smer a választási kampányban is megígérte a jelzáloghitelek jelentősen megemelkedett kamatlábai miatti magas törlesztőrészletek valamilyen formában történő kompenzációját.
Az ehhez szükséges források előteremtését szolgálja majd a bankok megadóztatása. Ez a gyakorlat működött a korábbi Fico-kormányok idején is, de hatékonyságát sokan kétségbe vonták.
Ezt részben a kormány is elismeri, ezért a program úgy fogalmaz, mindent megtesznek azért, hogy az adó terheit ne helyezzék át a pénzügyi intézmények az ügyfeleikre. Tegyük hozzá, több bank már október végén bejelentette, az új évtől emeli az illetékeket, amit, ha jóhiszeműek vagyunk, az inflációval és a drágább munkaerővel magyarázunk. A bejelentést azonban úgy is értelmezhetjük, előre felkészültek arra, hogy a valóban jelentős nyereségüket jövőre megkurtítja az állam.
Az elemzők szerint ugyanakkor nem feltétlenül volna szükség erre a megoldásra, hiszen a magasabb kamatlábak miatt egyelőre nem növekedett jelentősen a bedőlt hitelek száma.
Többet keresel, magasabb adót fizetsz
A banki adónál is fontosabb változás lehet a jövedelemadó esetében. Az egyenadó helyett bevezetésre kerülő progresszív adózás azt jelenti, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők a bérükből többet, illetve nagyobb részt fizetnének be az államkasszába. Konkrétumokat ezzel kapcsolatban egyelőre nem tudunk, de a változás nagy valószínűséggel nem lesz kedvező hatással az adózási morálra, vagyis egyre többen fognak kiskapukat keresni, hogy ne kelljen a korábbinál több adót fizetniük.
A kormányprogram itt is, de a pénzügyeket érintő többi, tervezett intézkedés tárgyalása során is kiemeli, úgy akarja a változásokat megvalósítani, hogy azok ne sújtsák az alacsonyabb jövedelmű lakosságot. Ez megvalósítható, de a piaci mechanizmusokat ismerve jegyezzük meg, a közvetett hatások őket is érinteni fogják, sőt, vélhetően jobban, mint másokat.
Ingatlanok a fókuszban
Erre lehet tökéletes példa az ingatlanadó tervezett módosítása.
A kormány magasabb ingatlanadót róna ki a bérbe adott második vagy harmadik lakóingatlanra.
Ha pedig az ilyen lakások vagy házak után magasabb adót kell majd fizetni, akkor az a bérleti díjban is megmutatkozik, amit vélhetően az a személy fizet majd meg, akinek az alacsonyabb jövedelme miatt nincs lehetősége saját lakást vásárolni.
Tegyük hozzá, a bérlakásokkal kapcsolatban a negyedik Fico-kormány is tett ígéretet. A korábbi kormánnyal ellentétben nem akarnak több ezer új bérlakást építeni (amiből aztán nem lett semmi), hanem az állami tulajdonú ingatlanokat akarják ilyen célra felhasználni.
Csökkenthet az adóbónusz
Igor Matovič volt pénzügyminiszternek vélhetően az fog a legjobban fájni a kormány tervei közül, hogy a legnagyobb sikertörténetét, az adóbónusz emelését meg akarják kurtítani. Ez viszont nem csupán az egykori miniszterelnököt és pénzügyminisztert érinti majd kedvezőtlenül, hanem több százezer ellátatlan gyermeket nevelő szülőt is, akik így bruttó fizetésükből kevesebb nettó bérre számíthatnak. Érdekes lesz figyelni, mennyire lesz merész a Fico-kormány, mert ezen a téren minden változást számszerűen látnak majd a gyermeket nevelő szülők a fizetési „szalagjukon”.
Egyáltalán nem lesz könnyű tehát elfogadtatni a közvéleménnyel a változásokat, hiszen, ha 140 euróról 100 euróra csökkenne a bónusz, akkor ez havi mínusz 40 eurót jelentene.
Még egy területen biztosan emelkedni fognak az adók. A dohányáruk és az alkohol esetében, de azt is megvizsgálják, hogy az édes üdítőitaloknál nem volna-e indokolt a különadó. Ebben az esetben egy társadalmilag is elfogadott lépésről lenne szó, de tegyük hozzá, azon túl, hogy hasznos, ennek hatásait sem a középosztály vagy a felsőosztály italozó vagy dohányzó tagjai fogják leginkább megérezni, hanem azok, akik azt a keveset is éppen a szenvedélybetegségükre költik.
Kinek fáj majd jobban?
Nyilvánvaló, hogy a költségvetésnek pluszbevételekre van szüksége, s ehhez forrásokat kell teremteni, éppen ezért nemcsak adnia kell a kormánynak, hanem máshol el is kell vennie. A nyugdíjak esetében azt látjuk, részben ugyanazoktól fog elvenni, akinek ad is, így a fentebb felsoroltak közül a magasabb jövedelemadót majd az esetleges kedvezőbb banki kamatláb vagy valamilyen más szociális intézkedés kompenzálni fogja, de vélhetően a változások nyertesei leginkább a minimálbér és az átlagbér közötti összeget keresők lesznek, akiknek egy részét nem érintette az adóbónusz, de viszonylag sokat vezettek el az állam felé.
Az is nyilvánvaló, hogy a főváros és térsége nem a kormánypártokra szavazott, s itt vannak a legmagasabb a bérek. Így meggyőzésük nem feltétlen célja a Fico-kormánynak, és az intézkedések egy részének árát majd ők fizetik meg.
A jelenlegi helyzetben egyelőre csak jósolni tudunk az intézkedések pontos hatásáról, de újra jelentősen átalakulnak majd az elmúlt években kialakított rendszerek, s az első évben biztosan nem a kiszámíthatóság fogja uralni a szlovákiai mindennapokat.
A Fico-kormány viszont éppen a stabil alapok megteremtését és biztosítását emelte ki kormányprogramjában, amely azonban konkrétumokat alig tartalmaz. Céljuk eléréséhez viszont alapfeltétel lesz az átlátható vállalkozói környezet kialakítása, amelyet ugyancsak megígértek. Ezen a téren ugyanúgy óriási előrelépésre lesz szükség, mint ahogy ahhoz is, hogy a parlament ne a lezüllött kocsmai bekiabálások helyszíne legyen, ahogy azt az elmúlt napokban és években megtapasztalhattuk, hanem a módszeres munkáé.
Forrás: ma7.sk/rp
