A magyar üveg mesterei Dunaszerdahelyen

A látogatókat Iván Péter, a dunaszerdahelyi művészeti galéria igazgatója köszöntötte, az eseményen pedig többek között megjelent dr. Szilágyi Péter, Magyarország nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, dr. Balogh Csaba. Magyarország Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete, dr. Horony Ákos, a Szlovák Kormány kisebbségi kormánybiztosa, Dunaszerdahely két alpolgármestere, dr. Puha György és Karaffa Attila, Gútay László városi képviselő, az önkormányzat kulturális bizottságának az elnöke, valamint Takács Tímea, a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ igazgatója is. 

„Az előttünk járó nemzedékek hittek a hagyományok összekovácsoló erejében”, fogalmazott köszöntőjében dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, aki elmondta, meggyőződése, hogy

„szellemi örökségünk védelme közös feladatunk, melyben a külhoni magyarságnak is rendkívül fontos szerepe van. A Magyar Kormány részéről éppen ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy támogassuk a magyar kulturális életet szerte a Kárpát-medencében, hiszen a magyar közösségek a világ minden pontján hozzátesznek valamit a magyarság lelkéhez. Visszatükrözik, hogy kik vagyunk mi magyarok a Kárpát-medencében és a világban.” 

Az államtitkár szerint a magyar üvegművészek ezúttal is „megmutatták, hogy régi hagyományainkat modern köntösbe bújtatva világszínvonalú alkotásokat képesek létrehozni.”

Dr. Balogh Csaba nagykövet szerint, amint a külügyminisztériumból megérkezett hozzá a megkeresés, hogy a kiállítás Szlovákiában is bemutatásra kerül, akkor nagyon rövid gondolkodás után a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériára esett a választásuk. Mint elmondta, a Vermes-villa közössége, szakmai hozzáállása, a kortárs művészetek átadásában való elkötelezettsége már 30 éve bizonyított s bizonyít ma is. 

„Ez a kiállítótér, ez a szakmai csapat Szlovákia egyik legjobb kortárs művészeti kiállítóhelye – fel sem merült, hogy lehetne jobb hely annál, mint hogy itt mutassuk be ezt a tárlatot”

– dicsérte meg a nagykövet a Kortárs Magyar Galéria szakmaiságát és munkatársait.

Az önkormányzat részéről Karaffa Attila alpolgármester üdvözölte a művészetre nyitott közösséget. „Nagy örömmel fogadtuk, és köszönjük, hogy Dunaszerdahelyt választották helyszínéül a kortárs magyar üvegművészek kiállításának”, jelezte az alpolgármester, hozzátéve, hogy a város is mindent megtesz azért, hogy a kortárs művészetek iránt fogékony közönségnek lehetősége legyen bekapcsolódni a mai művészetek véráramába. 

„Értéket teremtünk és ez az érték fontos a számunkra, hiszen harminc éves a galériánk, ez idő alatt már több száz kiállítást hagytunk magunk után, és többezer programot, eseményt, könyvbemutatót, kulturális előadást”

értek meg a Vermes-villa falai, jelezte Karaffa Attila, majd elmondta, hogy

„Dunaszerdahely Város Önkormányzata továbbra is elkötelezetten kívánja támogatni a galériát, s éltetni az idelátogató közönséget”. 

A tárlatot a szakma is méltatta, elsőként Hefter László Ferenczy-díjas magyar üvegművész, az MMA rendes tagja köszöntötte a kiállítás művészeit. 

„A 2023-ban és 2024-ben megvalósuló kiállítás sorozatnak az a célja, hogy az üvegművészeten keresztül kibővítse az integrációs lehetőségeket, elsősorban a szlovákiai üvegművészekkel, akik a nemzetközi élvonalba tartoznak, remélve, hogy ebből a kapcsolatból hosszú távú együttműködések alakulhatnak ki.”

Halasi Rita Mária, a Glassification.hu kurátora szerint két dolog miatt is fontos a kiállítás, egyrészt mert

„a Kortárs Magyar Galéria 30 év alatt felépített, több mint ezer műalkotást számláló gyűjteményében számos magyar üvegművész munkája is megtalálható: Bohus Zoltán, Buczkó György, Ferdics Béla, Gaál Endre, Köblitz Birgit, Lendvai Péter Gergely, Lugossy Mária és Tomay Katalin”, másrészt pedig azért, mert „a magyar üveg történetét lehetetlen elmesélni a Felvidék üveghutáinak, üvegcsűrjeinek, és üveggyárainak története nélkül”.

Halasi Rita Mária elmagyarázta a kiállítás címét is.

„A glassification egy meglehetősen ritka és modern angol szó, üveggé alakítást jelent, esetünkben azt, hogy az alkotói gondolat az üvegben ölt testet.

Hangzásánál fogva asszociálhatunk a másik szintén angol, jelenleg nagyon népszerű gemification szóra is, amelynek jelentése játékossá tétel. Ezekkel a nyelvi rétegekkel az üvegnek az egyik fontos alapkarakterét próbáltuk megragadni, amely az optikai játékokat, az illúziókeltést, a folyamatos »alakváltozást«, az ezerarcúságot, magával az anyaggal való játékot, és az üvegben rejlő kimeríthetetlen lehetőségeket is le képes fedni. Játékosságról beszélünk és az üveg minden kiállító művészünk számára sajátos léttapasztalat, létélmény, mind a vele való munka, mind maga az üveg mint médium.

Az itt látható művészeknek egyértelműen az üveg az elsődleges kifejezési formája, a médiuma. Átlátszóságánál fogva az egyetlen olyan matéria, amellyel nagyon komplex belső világokat, univerzumokat, illuzórikus tereket, sőt térrendszereket hozhatunk létre.”

Nagy Attila