A mikrobiológia a szakterületed. Mi vezetett téged erre az útra?
Mindig határozott elképzeléseim voltak a jövőmmel kapcsolatban. A szüleimet is általában kész tények elé állítottam. Tudtam, melyik gimibe szeretnék járni, ahogy később azt is, hogy én bizony biológus leszek. A mikroorganizmusok világa az egyetemen varázsolt el, így mikrobiológia szakon diplomáztam le. Mivel az egysejtű élőlények működésének molekuláris szintű tanulmányozásánál jelentős átfedések vannak a biológia egyes szakterületei közt, az magában foglalja a mikrobiológián kívül a molekuláris biológiát, biokémiát és a genetikát is. Így történt, hogy a doktori szakdolgozatomat már a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karának Genetika szakán dolgoztam ki. A doktori disszertáció megvédése után még másfél évig az egyetemen dolgoztam, mint lektor és tudományos munkatárs.
Egy laborban dolgozol. Mivel foglalkozol pontosan, ha éppen nincs pandémia?
Másfél év egyetemi munka után egy szomorú esemény döbbentett rá arra, hogy új területen is szeretném kipróbálni magam. Így vezetett az utam az egészségügyig. Jelenleg egy orvosdiagnosztikai cégnél dolgozom. A daganatos betegségek kezelésében nagyon nagy szerepe van a molekuláris diagnosztikai vizsgálatoknak. A munkám nagy részét ez tölti ki, illetve bizonyos esetekben prenatális diagnosztikai vizsgálattal (a magzat születés előtti genetikai vizsgálata) is foglalkozom.
Jelenleg egy vírus tartja rettegésben a fél világot. Sokan azonban nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy mi a különbség vírus és baktérium között. Meg tudnád ezt magyarázni nagyon röviden és egyszerűen?
A leglényegesebb különbség a felépítésük. A baktériumok olyan egysejtű élőlények, amiknek van saját anyagcseréjük, képesek önállóan szaporodni. A vírusoknak ezzel szemben nincs anyagcseréjük, így nem képesek önállóan szaporodni sem: ehhez gazdasejtre van szükségük. Mivel a vírus tulajdonképpen csak egy fehérjeburokba csomagolt örökítőanyag, bizonyos szempontból inkább szerves részecskének tekinthető, mint élőlénynek.
Most, hogy a koronavírus fenyeget, mennyiben változott meg a munkád? Ha jól tudom, ti is teszteltek koronavírus-gyanús embereket.
Igen, nálunk is zajlik a tesztelés. Mivel a miénk egy magánlaboratórium, tünetmentes embereket is vizsgálunk. Természetesen előnyben részesítjük azokat, akiknek tüneteik vannak, ilyenkor azonban először a háziorvossal kell konzultálni. Az alkalmazottak közül szükség esetén mindenkinek segítenie kell a tesztelésnél. Az én feladatom a vírus örökítőanyagának a felszaporítása, amennyiben szükség van rám. Ettől függetlenül természetesen a rutinvizsgálatokat is el kell végezni, így elsősorban azzal foglalkozom.
Hogy zajlik le a konkrét mintavétel, és mi történik utána a laborban? Mennyire megbízható a teszt?
Jelenleg kétféle teszt létezik. Az egyiknél a torok- és az orrváladékból vesznek mintát. A következő lépés a vírus örökítőanyagának a felszaporítása úgynevezett polimeráz-láncreakció (PCR) segítségével, hogy vizsgálható legyen. Mivel a koronavírusnak az örökítőanyaga nem DNS, hanem RNS, ezért először azt DNS-sé kell alakítani reverz-transzkriptáz enzim (RT) segítségével. Innen az RT-PCR rövidítés. Ez a teszt megbízható: azt mutatja, megfertőződtünk-e, jelen van-e a szervezetünkben a vírus. Ezzel a módszerrel tünetmentes fertőzötteket is ki lehet szűrni, mivel rendkívül érzékeny.
A másik teszt a szerológiai teszt. Ennél vérmintát vesznek, amiből az immunrendszerünk által a vírus ellen termelt ellenanyagok jelenlétét vizsgálják. Ezzel csak azokat tudjuk kiszűrni, akiknek a szervezete már harcol a vírussal, illetve azokat is, akik már átestek a betegségen.
Mennyi időbe telik, amíg az eredményeket megkapjátok? A tesztalanyok számára mi ez idő alatt a protokoll?
Sipos Janka interjújának a folytatását a KlikkOuton itt tudják elolvasni!
Ezt már olvasta?
Május 1-től hétvégenként és ünnepnapokon újra közlekedik a biciklibusz
Idén is vegyék igénybe a ciklobusz szolgáltatását, fogják...
