A konyhák központosításának kérdését vizsgáltuk

Önállóság, ahogy a szülők látják

A szeptemberi önkormányzati ülésen hozott határozat, mely az óvodák jogi önállóságáról, illetve ehhez kapcsolódóan az étkeztetési rendszer módosításáról szól, megmozgatta a lakosságot, elsősorban azokat a szülőket, akiknek gyermekei éppen most óvodások vagy alapiskolások. Szülők csoportja az egyik legnagyobb közösségi oldalon Ovikonyhák Nenyúlhozzám néven hozott létre egy csoportot, majd petíciót indítottak a határozat újratárgyalása érdekében. A jelenlegi, sorrendben második petíció magában foglalja mindkét kérdést: az óvodák centralizációját és az ezzel összefüggő óvodakonyhák összevonását is. (A hasonló problémákat megfogalmazó első petíció során egy nap alatt 1200 aláírás gyűlt össze, ezt a szeptemberi önkormányzati ülésen a képviselők tudomásul vették, de nem vették figyelembe.)

A szülők alapvetően azt kifogásolják, hogy ha már jogalanyiságot kapnak az óvodák, akkor miért nem kaphat mindegyikük, miért csak négy a meglévő kilencből? Sok szülő ugyanis az egyes óvodák meglévő profilja alapján választ, hogy hová írassa gyermekét. Ha azonban a jelenlegi terv alapján valósul meg a jogalanyiság kérdése, akkor lesznek kiemelt intézmények, amelynek igazgatója  lesz, ugyanakkor az alárendelt intézményeket igazgató-helyettesek vezetik. A helyettesek jogköre viszont más, mint az igazgatóké, így óhatatlanul is az az óvoda fog fejlődni, amely központinak számít, a többi pedig fokozatosan veszít jellegéből, vonzerejéből - mondják a megkérdezett szülők. Anyagi vonzata is van a döntésnek, hiszen a központi óvoda dönti el a kapott pénzcsomag további elosztását. A gyerekek szülei régebben is összeálltak, ha segítségre volt szükség - mondjuk papírgyűjtés esetén -, és manapság is segítik anyagilag, vagy éppen eszközökkel, munkával - amit a jövőben már nem tudják, hogy miként is lehet majd intézni, hogy azt a nekik megfelelő óvoda kapja, és ne a központi. Újabb szempont, hogy annyi ovi pályázhat anyagi forrásokra különböző alapoknál, amennyinek jogalanyisága van – így a kilencből öt eleve elesik ettől a lehetőségtől. Egyes óvodák kiemelése ráadásul felesleges ellentéteket szíthat az óvónők, a szülők, illetve az óvónők és a szülők közt is.

Az óvodai konyhák esetében tartanak ugyanakkor attól is, hogy munkahelyek fognak megszűnni, hiszen ételosztáskor nincs szükség akkora személyzetre, mint főzéskor. Másrészt ahogy az óvónénik, úgy a szakácsnénik is ismerik a gyerekeket, és olyan esetben, ha egy gyerek ugyan hivatalosan nem allergiás, ám nem ehet meg ilyen vagy olyan ételt, ezeket a konkrét eseteket ismerik a szakácsok, és eleve úgy készítik el az ételt - ez a személyes és közvetlen kapcsolat megszűnik, ha az ételt központilag készítik el. A törvény szerint a glutén és laktózérzékenyek számára külön konyha kell, enélkül a higiénia nem engedélyezi a fennállható szennyeződés miatt. A szülők elképzelhetetlennek tartják, hogy a különböző helyekről érkező ételek egyszerre kerüljenek az asztalra, és így együtt tudjanak enni a gyermekek. Központilag készített ételek esetében gondot jelent az is, hogy hogyan mondják le az aznapi étkezést, ha hirtelen megbetegszik a gyermek. A mostani gyakorlat szerint, ha reggel hétkor bejelentik, hogy nem kérnek ételt aznapra, akkor azt nem is készítik el, míg központi étkeztetés esetében ez lehetetlenné válik - ki fizeti majd az ételt; illetve ha nem kell megfizetni, akkor mi lesz a feleslegesen elkészített étellel? A reggeli lejelentése pedig szinte lehetetlen lesz, hiszen sokszor csak korán reggel derül ki, hogy nem megy a lurkó oviba. A központi konyha esetében korán kell nekilátni a főzésnek, ami lehetetlenné teszi az aznapi lejelentést - a befizetett pénz elveszik, ahogy az étel is. Az anyagi oldalt tekintve egyáltalán nem tűnik annyival olcsóbbnak a központi konyha, hogy megérné a gyerekek érdekeinek figyelmen kívül hagyását. Hiszen a konyhai személyzeten kívül ide anyagbeszerzők, adminisztrációs munkatársak, sofőrök, takarító személyzet kell, külön épület saját rezsiköltséggel, bérleti díjjal stb.

Ami a konyhák felújítását illeti, számukra érthetetlen, hogy nem kapott önálló jogalanyiságot például a Benedek Elek óvoda, holott annak konyhája teljesen fel van újítva, mivel a szülők által felajánlott adó 2%-ból sikerült - ez az óvoda is csak kihelyezett lesz. Ennek kapcsán szóba jött, hogy az anyagi támogatásokban komoly tényező a befizetett adóból származó 2%-os támogatási lehetőség is. A jövőben ezt is csak a központi óvodák kaphatják, nem mint eddig - ami szintén nem elfogadható, mivel nincs rá garancia, hogy azt az az óvoda kapja majd meg, amelynek azt eredetileg szánták.

Az egyik szülő a legutóbbi önkormányzati ülésen kérte a plénumot, hogy mutassanak számításokat, amik alapján jobban megéri a 4 és nem a 9 jogalanyisággal rendelkező óvoda - erre viszont választ sem kapott. A szülők kérdése ez ügyben: miért nem kapja meg minden óvoda az esélyt? Úgy érzik, hogy a szülőket nem veszik figyelembe a problematikában.

Ugyanakkor a szülőket az önállóság kérdésében elsősorban nem az anyagi vonzata érdekli, hanem a gyerekek lelki fejlődése.  A technikai és anyagi vonzat mellett nagyon fontos aspektus a pedagógiai. A vezető pedagógiai gondolkodók azt mondják, hogy a legfontosabb a gyerekhez fűződő személyes kapcsolódás, ami ezen döntés miatt megszűnhet. Maradi már szerintük az a nézet, mely szerint a technikai fejlődés minden problémát megold – a lelki szempontok ugyanilyen fontosak.

A szülők számára fontosak az óvodáik, nem félnek a felelősségtől, sőt, szeretnének több felelősséget vállalni  - de ezt csak akkor tudják gyakorolni, ha mindegyik óvodának jogalanyisága lesz.

Kellemetlen számukra az a tény is, hogy a felállt szakmai bizottságból a szülők képviselője pont velük nem kommunikál, a szülőkkel.

A petíció jelenleg is folyik még, sok helyen lehet aláírni, melynek a lényege leginkább az, hogy foglalkozzanak a problematikával, ne hozzanak elhamarkodott döntéseket a döntéshozók.

A szakmai bizottság Jindřichův Hraděcben, Dunaszerdahely testvérvárosában tett szakmai exkurziót, ahol ilyen centralizált típusú konyha működik, az ottani tapasztalatokat szeretnék beépíteni a leendő végleges tervbe. A szülők ugyanakkor kérdezik, hogy miért nem látogatták meg azokat a helyeket, ahol ez a típusú konyha nem jól működik, mint például Komáromban, vagy éppen Királyhelmecen, ahol pedig a központosított óvodák nem működnek megfelelően?

A riportunk készítését követően a héten a szülők leadták a városházán a petíciós íveket, amellyel az óvodai és étkezdei centralizáció ellen tiltakoznak, ezt 1434-en írták alá.

Az önkormányzat másként látja

Október 18-án képviselő-testület rendkívüli ülésén döntöttek arról, hogy városi képviselőkből alakítanak ki egy bizottságot, amely megvizsgálja az egyes étkezdék aktuális állapotát. A bizottság elnöke Horváth Zoltán alpolgármester lett, az MKP részéről rajta kívül Karaffa Attila és Brunczvik Tünde, a függetlenek közül Sebők Pál és Bachman László, míg a Híd részéről Horváth Kinga szerepel benne. Ennek kapcsán kérdeztük meg Horváth Zoltán alpolgámestert, hogyan látja a jelenlegi helyzetet.

„A bizottság feladata szinergikus a paszportizáció folyamataival. Lényegében egy állapotfelmérés zajlik, amelybe a képviselőkön túl a szülőket is bele kívántuk vonni. A paszportizációt végző cég véleményt mond a konyhák állapotáról és ennek eredményeként látni fogjuk, hogyan lehet ebből a helyzetből olyat teremteni, amelyből a 21. századi, modern közétkeztetés megvalósíthatóvá válik Dunaszerdahelyen, miközben technikailag és minőségileg is nagy előrelépést hoz. Természetesen nagyon fontos, hogy ennek a folyamatnak a fontosságát minden érintett lássa.

Azt tudni kell, hogy amennyiben a mai előírásokat minden szinten tartani kívánjuk, akkor az elképzelhetetlen, hogy városunkban 14 modern konyha működjön. Most még viszont nagyon korai lenne arról beszélni, milyen is a kívánt mennyiség. Azt is viszont fontos kiemelni, hogy a konyhák fejlesztésének ütemterve akkor alakulhat ki, amikor látni fogjuk az állapotfelmérés eredményét és ennek tudatában tudjuk majd az egész folyamatot tervezni.

Az iskolakonyhák és az ebédkiadók működését jogszabályok határozzák meg, ennek keretén belül lehet gondolkodni a megvalósításon. A paszportizáció lényege az is, hogy kiderüljön, milyen módon tud majd megfelelően, az iskolások igényeit kielégítve működni az egyes konyha vagy kiadó. Mindez azt is eredményezheti, hogy több munkaerőre lesz szükség, de természetesen ennek ellenkezője sem kizárható. Azt gondolom, hogy a szülők és a gyerekek szempontjából a legfontosabb viszont nem ez, hanem a minőséges ételek biztosítása minden nap.

Ha megnézzük például a magyar testvérvárosunkban, Gödöllőn működő példát, akkor azt látjuk, hogy a közétkeztetést lebonyolító vállalat minden ezen a területen jelentkező feladatot ellát, méghozzá úgy, hogy több városi intézményt kell kiszolgálnia, mint nekünk Dunaszerdahelyen. Az is adott, hogy az étel elkészültétől a tálalásig milyen hőmérsékleten kell azt tartani. Ezekhez természetesen fel van állítva a műszaki háttér, a szállítóedényektől a tálalóedényekig. Elképzelhetetlen olyan ételkiadó, amelyben nem tanyérmelegítőből veszik ki a gyerekek tányérját, amelyre a meleg ételt ráteszik. Ma sajnos azt tapasztaljuk, ezek hiányában sok helyen a hideg tányérra kerül rá a meleg ebéd és így az is kihűl. Ezek az apró, de döntő részletek, amelyekről beszélnünk kell. Nem az a célunk, hogy a menüs ebédekhez hasonlóan fehér tartókban odavigyék a gyerekeknek az ebédet, majd azt mikróban melegítsék, hanem a modern eszközök segítségével, amelyek már adottak, jó minőségű alapanyagokból, nagyobb választék mellett tudjanak étkezni a városi fenntartású intézményekben a gyerekek.

Természetesen értjük, hogy a szülők aggódnak a gyermekeik miatt, de ismételten szeretném megerősíteni, az egész változás célja az étkeztetés megfelelő minőségű biztosítása. A folyamatosság jegyében kívánjuk mindezt megvalósítani és a szülők is aktív részesei lesznek az egyes lépéseknek, miközben továbbra is kíváncsiak leszünk a véleményükre.”

Már működik a városunkban

Az óvodába járó gyerekek étkeztetésének biztosítása más intézmény konyhájából már ma is működik városunkban. A dunaszerdahelyi Hoxfort magánóvoda például a Vámbéry Ármin Alapiskola konyhájából biztosítja az ebédeket és nagyon pozitívak a tapasztalataik, amiről Hideghéty Tibor, az intézmény tulajdonosa számolt be. „Az óvodánk megalapításától kezdve hangsúlyt fektettünk a gyermekek komplex éllátására, beleértve étkezésüket is, amely a szigorú higiéniai előírásokkal összhangban és az államilag előírt normák alapján van elkészítve. Mindemellett odafigyelünk az egy gyermekre jutó étel elegendő mennyiségére és a feltálalt ételek minőségére is. Saját felmérésünk után erre a célra a Vámbéry Ármin Alapiskolával történő együttműködést tartottuk a legmegfelelőbbnek.

Szerződésünk alapján nem csak az étel elkészítését vállalták, hanem az ételmaradékok likvidációját is bebiztosítják. Természetesen a szállításhoz a higiénia álltal jóváhagyott járművet, felelős személyt és megfelelő termoedényeket az óvodánk biztosítja. Miért nincs saját konyhánk? Magánóvodáról van szó, tehát természetesen a hosszútávú működés csak gazdasági alapon tartható fent. Egy konyha felszerelése az államilag előírt normák és a higéniai elvárások miatt olyan bonyolultak és költségesek, hogy az átlagban nálunk napi szinten elhelyezett 25 gyermek saját konyhában való étel biztosítása nem lehetett volna soha kifizetődő. Egy saját konyhával való diszponáláshoz a havonta befizetett étkezési dijat a háromszorosára kellett volna megnövelnünk. Európa nyugati részében közel egy évtizede az étel központi ellátása hatékonyan működik az óvodákban és az iskolákban, vagy akár munkahelyeken is.

Ennek szellemében projektünk alapján egy szükséges ételkiadót és mosogató helységet alakítottunk ki, így betartva az uniós előírásokat és elvárásokat. Az ételek elkészülésüket követően hermetikusan lezárt termóedényekbe kerülnek, amelyek védik az ételeket a különféle külső hatásoktól és több órán keresztül képesek megtartani az előírt hőfokot. Így az ételek mindig melegen érkezzenek a tálaláshoz, tehát nem szükséges az újramelegítésük. A hűtött ételek eseteben is ugyanez az eljárás egy hűtőbox segítségével.

Óvodánk a kezdetek óta a modern konyha módszerrel működik és jelenleg egyetlen egy negatív visszajelzést sem kaptunk a szülöktől. Ennek köszönhetően a rezsiköltségeink alacsonyabbak és így az indulásunkkor tervezett havi dij összegét 16,5%-kal tudtunk csökkenteni, igy a szülők pénztárcáját is megkíméltük a magasabb havi díjtól. A másik nagy előny, hogy nem kell alapanyag beszerzésével, raktározásával és finanszírozásával foglalkoznunk, valamint az élelmiszerek szavatosságát figyelnünk Nem utolsó sorban figyelembe kell venni azt is, hogy az óvodát nem árasztják el a konyhából érkező különféle kellemetlen illatok” – mondta el a tulajdonos.