„A felkorbácsolt szenvedély hullámai…” – XXIII. Nemzetközi Vámbéry Konferencia Dunaszerdahelyen

A csütörtök esti megnyitóra a Country Pubban került sor, ahol bemutatták a tavalyi, XXII. konferencia előadásaiból készült tanulmánykötetet, „Bizony­ságot tesznek majd…” címmel. Az eseményt Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója nyitotta meg, a kötetet Tüske László, a Vámbéry Tudományos Kollégium elnöke mutatta be.

A pénteki napon már a konferencia kezdődött. Köszöntőt mondott Dobrovits Mihály, a társulás elnöke, valamint Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere is.

A városvezető beszédében hangsúlyozta, mennyire fontos számára, hogy Dunaszerdahely évről évre otthont adhat ennek a nemzetközi jelentőségű tudományos találkozónak.

„Nagy tisztelettel és sok szeretettel köszöntöm Önöket ezen a nemzetközi Vámbéry-tudományos konferencián. Örülök annak, hogy ez a konferencia ismét megszerveződött és Dunaszerdahelyen tarthatjuk meg. Köszönöm elnök uraknak és igazgató úrnak, hogy rendületlenül dolgoznak azon, hogy ez a hagyomány folytatódjon” – fogalmazott.

Hájos Zoltán kiemelte: Vámbéry Ármin nem született ugyan Dunaszerdahelyen, mégis „szerdahelyinek vallotta magát”, mert itt érezte otthon magát.

„Számunkra ez megtiszteltetés. Büszkék vagyunk arra, hogy a városban tér és iskola is viseli a nevét, de legalább ennyire fontos, hogy az ő szellemi öröksége tovább éljen. Vámbéry Ármin élete példát mutat: egy szegény családból származó, mozgássérült gyermekből lett világhírű tudós. Ez azt üzeni minden diák számára, hogy szorgalommal és kitartással bármit el lehet érni.”

A polgármester végül jó tanácskozást kívánt a résztvevőknek, és azt, hogy „Dunaszerdahelyen érezzék magukat otthon”.

A pénteki első ülésen, Simon Szabolcs levezetésével, többek között Vári László, Czentnár András és Kelecsényi Ágnes tartott előadást Vámbéry családtörténetéről, a rivalizálás emlékezetéről és az orientalisztika birodalmi összefüggéseiről.

A délelőtti program Vámbéry Ármin szobrának koszorúzásával zárult a Bartók Béla sétányon, ahol Kiss László orvostörténész mondott beszédet, illetve fejet hajtott többek között Karaffa Attila alpolgármester és Varga Viktor, a Csallóközi Népművelési Központ igazgatója is.

A délutáni szekcióban olyan neves előadók kaptak helyet, mint Darkó Jenő, Madaras László, Őze Sándor vagy Tüzes Ágoston Károly, akik a hun történelem, a bizánci kultúra, a koránmagyarázatok és a türkmén nemzeti identitás kérdéseit vizsgálták. A napot Sárközy Miklós előadása zárta, amely Wágner Károly tábornok perzsiai szolgálatát mutatta be.

A zárónapon, szombaton Tüske László vezetésével, a résztvevők az iszlám kultúra, Egyiptom és Törökország történelmi és társadalmi kérdéseivel foglalkoznak. Németh Zsuzsanna, Szuhai Mónika, N. Rózsa Erzsébet, Dobrovits Mihály, Aslan Margit és Kovács Attila előadásai a vallás, migráció és identitás kapcsolódási pontjait tárják majd fel.

Vámbéry Ármin öröksége nem csupán a tudományos világ számára jelent mércét, hanem kulturális hidat is épít Kelet és Nyugat között.

(dszi)