Back to top

Karaffa Attila ünnepi köszöntője

Publikálva: 2018, január 22 - 20:47
Teljes terjedelemben közöljük Karaffa Attila, a Pázmaneum Társulás ügyvezető elnökének ünnepi köszöntőjét, amely a január 21-i dunaszerdahelyi Magyar Kultúra Napja rendezvényen hangzott el.
Karaffa Attila ünnepi köszöntője

Mélyen tisztelt házelnök úr! Tisztelt polgármester úr, nagykövet úr, tisztelt vendégeink!

Kedves kultúratisztelő közönség!

A Magyar Kultúra Napját ünnepeljük, a Himnusz születésnapját. Nekünk, magyaroknak a legszebb és legkedvesebb nemzeti énekünk. Kölcsey Ferenc alkotását minden magyar ember egyszer az életében megtanulja. Szüksége is lesz rá, hiszen számos alkalom adódik, amikor felcsendül az „Isten, áldd meg a magyart!”

Nincs is annál szebb, kellemesebb és büszkébb érzés, amikor az embert jó értelemben kirázza a hideg, libabőrös lesz, ha a Magyar Himnuszt hallja és bekapcsolódhat az éneklésbe. Én is így vagyok vele gyerekkorom óta akár a templomban, cserkésztáborban vagy egyéb kulturális rendezvényen hallom Kölcsey művét. Ilyen volt nemrégiben Alsóbodokon, amikor szülőföldjére tért haza Esterházy János földi maradványa.

Büszkeséggel tölt el mindig, amikor nemzeti válogatottunk mérkőzései előtt is megszólal nemzeti imádságunk. Felállunk és megadjuk a tiszteletet a himnusznak. Ugyanezt tesszük akkor is, amikor a DAC mérkőzésein énekelhetjük nemzeti imádságunkat a stadionban.

Úgy vélem, hogy korunk társadalma és a felvidéki magyarság is a rohanó mindennapok áldozata. A sok munkahelyi feladat, a családról való gondoskodás, az anyagi létbiztonság megteremtése sokszor a háttérbe sodorja megmaradásunk fontos eszközeit. Például magyar kultúránk megélését.

Mikor nyelvi, nemzetiségi jogainkat folyamatosan csorbítják és társadalmunkban felüti fejét a közöny, a beletörődés, akkor szükséges, hogy társadalmunk meglássa, igenis van értelme a magyar kultúra ápolásának, igenis van értelme nemzeti identitásunk megőrzésének, igenis van értelme az anyanyelvi oktatásnak!

Dr. Bolberitz Pál Széchenyi-díjas teológus, filozófus Kultúra és kereszténység c. művében írja. Széchenyi István mondotta volt: „Magyarország nem volt, hanem lesz.” Széchenyi szellemében elmondhatjuk: a keresztény kultúrájú Európa nemcsak volt, hanem lesz, benne egy keresztény kultúrát hordozó Magyarországgal. Rajtunk is múlik, hogy ez valóban így legyen.

A színes kulturális kavalkád megismerése nem bűn, sőt javunkra is válhat. Arra kell csak ügyelnünk, hogy a miénk, az a magyar megmaradjon és ne veszítsük el. Most, amikor az Európai Unió léte és jövője egyre inkább foglalkoztatja a világot, ki kell mondanunk: Az európai kultúra nincs nemzeti kultúrák, így magyar kultúra nélkül. Mégha egyesek akasztással is riogatják székely testvéreinket!
Meg kell köszönnünk és meg kell becsülnünk a magyar kultúráért, a magyar nyelvért dolgozó emberek és közösségek elhivatottságát, mindennapi helytállásukat és fáradozásaikat. Azoknak is, akik ma fellépnek. Köszönjük nekik!

És köszönjük támogatóinknak is, a magyar kormánynak, Dunaszerdahely városának, hogy segíti munkánkat! Társulásunk 13 éve fejti ki tevékenységét.

Szívből kívánom mindazoknak, akik a magyar kultúráért felelősséggel tartoznak, akik nem kis erőfeszítések árán teszik a dolgukat, hogy e mai nap igazi ünnep legyen, azzal a szent meggyőződéssel, hogy amit teszünk, azzal népünket, nemzetünket, jövőnket szolgálják.

Ünnepeljünk közösen, békében és egyetértésben!

Isten, áldd meg a magyart!

Ezt már olvasta?

Címkék: Karaffa Attila
Cookies