A két program keretében a Nemzetpolitikai Államtitkárság ösztöndíjasokat küld a világ különböző pontjaira, ahol magyar közösségek élnek. Így a Kőrösi Csoma Sándor Programmal az északi és déli félteke országaiba, míg a Petőfi Sándor Programmal a szomszédos országok szórványmagyar területeire lehet eljutni.
Potápi Árpád János sajtótájékoztatója elején úgy fogalmazott, hogy a 2013-ban elindított Kőrösi Csoma Sándor Program és az ahhoz kapcsolódó, 2015-ben létrejött Petőfi Sándor Program a nemzetpolitika zászlóshajóinak tekinthetők. A cél többek közt az volt, hogy az ösztöndíjasok közösségszervező munkájukkal erősítsék a diaszpórában, illetve szórványban élő magyar közösségek identitástudatát, s támogassák a helyi szervezetek és egyházak tevékenységét.
Azt szoktuk mondani, hogy a haza nemcsak az a gazdasági, földrajzi és történelmi táj, ahol élünk, hanem egyben a magyar közösségeket is jelenti. S ha így gondolunk a magyar hazára, akkor nyugodtan elmondhatjuk, hogy Magyarország mindenhol tovább él, ahol élő és virulens magyar közösségek vannak, akár Észak-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában vagy épp Új-Zélandon. Ennélfogva még inkább feladatunk, hogy megőrizzük a magyar közösségeket a Kárpát-medencében, különösképp a szórványban élőket, akik tulajdonképpen bástyái a magyarságnak”
– fogalmazott a nemzetpolitikai államtitkár.
A járványhelyzet alatt is folyamatos volt a kapcsolattartás a szervezetekkel, a korlátozásokat követően pedig 2022-ben újraindulhattak a programok, melyekben ez idáig több mint ezer ösztöndíjas látott el szolgálatot, a visszatérőket is beleértve. A Kőrösi Csoma Sándor célterülete az északi félteke (USA, Kanada, Európa, Izrael, Törökország), valamint a déli félteke (Latin-Amerika, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika), melyek külön felhívásban kerülnek meghirdetésre.
A Petőfi Sándor Program ezzel szemben Erdély, Felvidék, Vajdaság, Horvátország és Muravidék szórvány magyar területeire fókuszál.
A sajtótájékoztatón Potápi Árpád János röviden ismertette a legutóbbi kiírások eredményeit is. Az északi féltekén június 15-ig 64 ösztöndíjas tevékenykedett 19 országban, a déli féltekén pedig jelenleg is tart a program, ahol áprilistól novemberig 6 országban 21 ösztöndíjas lát el közösségépítő munkát. Eközben a Kárpát-medencében június közepéig 20 ösztöndíjas 5 ország 29 szervezeténél tevékenykedett a szórványban élőkért.
Ami a 2023/24-es pályázatokat illeti, a Kőrösi Csoma Sándor Program két részben kerül meghirdetésre: az északi féltekére most, a déli féltekére pedig az év végén, maximum 75 fő részére.
A Petőfi Sándor Programban pedig 50 főnek biztosítanak lehetőséget. Az idei kiírás egyik újdonsága, hogy a programokra már azok is jelentkezhetnek, akik a programszakasz kezdetén betöltötték 18. életévüket (korábban 20 év volt a korhatár).
További fontos kritériumok, hogy a pályázónak büntetlen előéletűnek és magyar állampolgárnak kell lennie, valamint legalább középfokú iskolai végzettséggel és magas szintű angol tudással kell rendelkeznie. Előnyt jelent még a célország nyelvének legalább társalgási szintű ismerete, a pályázónak továbbá vállalnia kell, hogy az ösztöndíjas jogviszony záró szakaszának idejére visszatér Magyarországra, illetve részt vesz a záró konferencián, ahol beszámol ösztöndíjas tevékenységéről.
Mindkét programon belül 4 fő tevékenységi kör ellátására lehet pályázni: cserkésztevékenységre, hagyományőrzésre, oktatói és nevelői munkára, továbbá különböző közösségi, sport, média és kulturális tevékenységek ellátására.
A külföldi programszakasz 2023. október 1-től 2024. június 30-ig tart majd, előtte pedig egy kéthetes itthoni képzésre is sor kerül, amelyen az ösztöndíjasok többek közt megismerhetik a célterületek és az ottani magyarok életét.
A pályázatokat július 10. 8:00-órától lehet benyújtani a kulhonimagyarok.hu, valamint a korosiprogram.hu és a petofiprogram.hu weboldalakon egészen 2023. július 31-ig.
ma7.sk
Ezt már olvasta?
Tájékoztatás a Kukučín utca felújításáról
Dunaszerdahely város önkormányzata ezúton is felhívja a...
