A legnépszerűbb célországok
Ha hihetünk az elmúlt másfél évtized statisztikai adatainak, akkor kijelenthető, hogy az Európai Uniós csatlakozás óta több százezren vándoroltak el Magyarországról. Még érdekesebb eredményt kapunk akkor, ha az öt legnépszerűbbnek tekinthető célországba érkező kelet-közép európaiak számát nézzük. Az Egyesült Királyságban, Németországban, Ausztriában, Svédországban és Írországban a hivatalos adatok szerint több mint 3,6 millióan élnek a régió országaiból, azaz elsősorban Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia területéről. Arányait tekintve úgy tűnik, hogy a legtöbben Lengyelországban döntöttek a külföldi munkavállalás mellett, igaz rohamtempóban zárkóznak fel a románok is. Románia 2007-es csatlakozása miatt ugyan a régió országaihoz képest három év hátrányban vannak, de már több mint egy millióan élnek a fenti országok valamelyikében.
A régió országainak elvándorlási helyzete számokban
Érdekes adalék lehet, hogy az össznépességhez képest a Magyarországgal szomszédos Romániában csaknem háromszor, Lengyelországban pedig legalább kétszer akkora a külföldön élők aránya, mint hazánkban. A balti államok közül Litvániában sem csekély a kivándorlási arány, itt a népesség közel 20%-a tartózkodik többségében valamely nyugat-európai országban. A litván példát követi a kivándorlók arányát tekintve Portugália, Macedónia, Albánia és Horvátország is. A rangsort úgy tűnik, a boszniai lakosság vezeti, közülük 2018 elejéig már több mint 1,5 millió ember hagyta el szülőföldjét. Bulgária és Macedóniára a többi közép-európai országhoz képest eltérést mutat továbbá abban, hogy a nyugat-európai országok helyett számukra Törökország is nagy vonzerőt jelent.
A legkisebb kivándorlási arány Magyarországon van
Hála Istennek a régióban úgy tűnik, hazánkban döntenek a legkevesebben úgy, hogy külföldre költöznének. Igaz, ugyanakkor, hogy ebben a vonatkozásban nem egyforma képet mutatnak az ország különböző régiói. A legfrissebb számítások szerint nagyjából mintegy 600 ezer magyar élhet jelenleg az Európai Unió valamelyik országában. Gyakran elhangzik az a tény is, hogy elsősorban a demográfiailag és munkaerő piaci szempontból is a legtermékenyebbnek tekinthető réteg dönt ideiglenesen vagy véglegesen a külföldi munkavállalás mellett. A hegesztőtechnikusokhoz, építőipari szakmunkásokhoz és más hasonló hiányszakmának számító végzettséggel rendelkező szakemberek elvándorlása ellenben nem csak magyar sajátosság, hasonló a helyzet a régió többi országában is.
Ebben különbözünk a régió más országaitól
Magyarország a kivándorlást ösztönző okok tekintetében bizonyos szempontból kilóg a sorból. Hazánkban például – eltérően a kelet-közép európai régió más országaitól – feldolgozóipari cégek több mint 80 százaléka számol be arról, hogy nem talál elegendő dolgozót. Más térségbeli országok esetében ez az arány a 40 százalékot is alig éri el. Ugyanezzel a jelenséggel találkozunk a szolgáltató szektorban is. Itt a hazai 30%-os arány lényegesen alacsonyabb a régió többi országában.
