Sorra szigorítottak a korábban sok esetben talán túl megengedő szerződési feltételeken, így mostanra azok, akik tavaly még egyszerűen jutottak hitelhez, mára könnyen lehetnek hitelképtelenek, azaz egyetlen banktól sem kapnának kölcsönt. Az aktuality.sk egy cikkben szedte össze, milyen szempontok alapján döntik el a szlovák pénzintézetek, kiből lesz jó, illetve rossz adós.
Nehéz átfogó képet adni a változásokról, hiszen minden bank saját hatáskörön belül alakított a feltételeken. Néhol bizonyos foglalkozásokat tettek feketelistára (jellemzően például a turizmusban, vendéglátásban dolgozókat), másutt szigorítottak az egyéni hitelelbíráláson, de vannak bankok, amelyek esetében a stabil jövedelemmel rendelkező, úgynevezett „jó adósokat” még nagyobb kedvezmények várják.
A megváltozott gazdasági helyzetben is sokat számít a kérelmező munkahelyének stabilitása, illetve hitelképességével összefüggő gazdasági mutatói. Ugyanakkor a szakértők szerint a bankok, ahogy eddig is, a megváltozott gazdasági környezetben is szívesebben folyósítanak hitelt konkrét felhasználásra, azaz, ha a kérelmező lakást vagy házat venne a kölcsönből.
Ha a kérelmező már egy kész adásvételi előszerződéssel, vagy az épülő ház tervrajzával megy be a bankba, biztosan nagyobb eséllyel jut hozzá a hitelhez. A korábbi 10% körüli önrészt, tehát a kérelmező által biztosított összeget, mára kivétel nélkül mindenhol 20% köré emelték. A korábbi gyakorlat, mely szerint a hiteligénylő egy másik, újabb banki hitelből finanszírozta az önrészt, gyakorlatilag megszűnt, az elemzők szerint nagyon kevés rá az esély, hogy a bank engedné ezt.
A szabad felhasználású hitelek feltételei viszont még tovább romlottak.
Az aktuality azt írja, a szabad felhasználású hitelek sem szűntek meg teljesen, de ha egy mód van rá, az igénylők próbálják inkább a kötött felhasználású kölcsönt választani, így nagyobb eséllyel juthatnak pénzhez.
A jelzáloghitelek is megváltoztak. A biztosítékként leterhelt ingatlanok értéke, köszönhetően a piacnak, folyamatosan emelkedett, de egyelőre beláthatatlan, mi lesz az ingatlanpiaccal a járvány után. Tudják ezt a bankok is, így sokkal óvatosabban értékelik fel a jelzálog alá helyezett házakat és lakásokat. Inkább alacsonyabb hitelösszeget ajánlanak, semmint olyan ingatlanhoz jussanak az igénylő esetleges fizetésképtelensége miatt, amelytől nem, vagy csak nagyon nyomott áron tudnak megszabadulni.
Jelen állás szerint a vásárolt vagy építendő ingatlan árának 80%-ára adnak hitelt, a maradék 20%-ot önrészből kell biztosítania a leendő tulajdonosnak.
Az egy-két évvel korábbi kilencven százalékos gyakorlat mára teljesen eltűnt, sőt vannak bankok, ahol a nyolcvan helyett hetvenöt, vagy hetven százalékos finanszírozásra van csak lehetőség. A szakértők szerint a bank számára egy menő környéken található lakás a legszimpatikusabb, erre adnak legkönnyebben hitelt. A nyaralók és hasonló ingatlanok építésére, vásárlására azonban egyre kevesebbet, ráadásul azon luxusingatlanok esetében is nagy körültekintéssel járnak el, amelyek értéke jóval meghaladja az átlagos piaci árat. Egy potenciális ingatlanválság esetében ugyanis a piac egész egyszerűen nem fogja tudni beárazni a luxusingatlant, az hiába ér rengeteg pénzt, ha a piacon nem lesz, aki ezt megfizesse.
A gazdasági elemzők ugyanakkor nem győzik hangsúlyozni, érdemes minél több bankot felkeresni, melyek egymás konkurensei. Gazdasági válság ide vagy oda, kénytelenek harcolni az ügyfelekért. Ebből pedig a hiteligénylő profitálhat!
A Ma7.sk szemléje nyomán
Ezt már olvasta?
A statisztika alapján mintegy kétszáz tűzeset keletkezik éves szinten a konyhában
Évente megközelítőleg 200 tűzeset történik főzés közben,...
